Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVII. Losonci járás

minthogy a közbirtokosság birtokait legnagyobb volt örökáron megvásároltfák], de a Mocsáry-féle birtokot csupán bérben tartják. Nedelistye: Falu Djel-hegy alatt, Sülye és az abelovai-völgy közepén, egy kies völgyben csergedező patak mellett, kisközség. Nagyon hegyes, földjei mind hegyoldalban fekszenek és kevés termékenységnek örvendnek. A lakosság juhtartással, melyeket az Alföldről elles után szoktak idehajtatni, a bárányokat legnagyobbrészt még hajtás közben eladva és azoktól nyert tejből túró (brinza) készítéssel foglalatoskodnak. Luczenbacher [Pálé] és a szeniorátusé. Divény-Oroszi: Tótul Trhanová, falu. A helység maga is nagyon szaggatott, fekszik szinte a határ szélén Zólyom felé. Majdnem az egész község irtványokból áll. Különben nagyon rideg vidék. A szeniorátusé. Ortás földek: Losonc mellett, a városon alul, a Miksi felé vezető közlekedési út mellett. Földje, rétje jó. A közbirtokosságé. Pánov laz: Madácskai határban, Dlhi Djel-hegyekben. Pallag puszta: A tőrincsi mezőben fekvő erdei tanya. Gróf Forgách Józsefé. Papricska laz: Szintén Dobrocs mellett, Lónyabánya és Dobrocs közt. Paróca: Tótul Pravicza, falu a lizeci hegyek alatt, az úgynevezett Alsó Erdő töviben, Závoda felett, egy keskeny völgyben, hasonnevű patak mellett fekvő. Földjei hegye[sek], elszórt irtványok nagyon silányok. A szeniorátus és Madách tulajdona. Peterová laz: Felső-tiszovnyiki határban. Prekopa puszta: Nagyfalu és Kálnó közt. Földje, rétje jó. Plecsenye laz: A madácskai határban. Petri puszták: Kálnó-Garábbal határos, Galgóczy Antalé. Pod Cervenom laz: Dlhi Djel-hegyekben, a turopolyai határban. Pila: Lásd Fűrészt. Podluzsánka puszta: Felső-Esztergály mellett, a Sztregova-patakon túl. Föld [je] és rétje jó. Gróf Zichy Józsefé. Pod Macercovom laz: Turopolya mellett. Pod Panovom laz: Kotman-lehotai határban, Panov-hegy alatt. Podrecsány: Falu a Losoncról a bányavárosokba vezető országúton, a vasút által hasítva, Lónyabánya alatt fekvő helység. Földje sárgaagyagos, sovány, a rétje kissé jobb. Erdeje tölgy ugyan, de legnagyobbrészt le van vágva. Tulajdonosa a massai vasolvasztógyár, ki is megvette Török Sándortól, vastartalmú köve végett. Bővebb leírása a massai olvasztógyárnál, vagyis iparos intézmények rovatában fordul elő. Itt csupán az hozzáteendő, hogy történelmileg onnét híres ezen hely, midőn II. Rákóczi Ferenc útközben, midőn szökésen volt, az idevaló úri lakba igen rövid ideig pihent. A jelen század elején igen tartós, jó cseréppipák készültek e községben. 282