Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - I. Nógrád megyének általános leírása

Művelési ágazat Terület Művelési ágazat Katasztrális hold Négyszögöl Utak, vízfolyások, szakadások, szóval haszonvehetetlenek sorában 45 504 404 Összesen 758 800 Nem maradt ugyanezen állapot, de főképp az utolsó tétnél, 45 504 [katasztrális holdnál] 404 [négyszögölnél] állandóan ezen roppant kiterjedésben; minthogy már részint befejezett, továbbá folyamatban lévő tagosítások folytán a sok haszonvehetetlen vízmosások és kopások faültetvényekkel szaporítván, idővel hasznos erdőknek és legelőknek átváltoztatni fognak.

45 De mégis felette nagy marad ezen tét alatt a kiterjedés, minthogy domború alkatánál fogva e megyében a vízmosások és szakadások igen nagy teret foglalnak, és sok határban kebelszorító mutatványul szolgálnak. Úgy példának okáért a két Haláp, Surány, Marcal, Debercsény, Legend, Szent-Iván, Herencsény, Terény, Szügy, Szenté, két Sáp, két Told, Szanda-Váralja, Becske, Mohóra, Bodony, Kutassó, Garáb, Patvarc, Kis-Ecset, Romhány, Nándor, Bokor, Buják és még sokkal több község határaiban is. Itt csupán azon községeket neveztem, melyekben a vízmosások egészen nyílt téren, és vetés s legeltetés által hasznavehető földeket vesztettek. A [víz]mosások akadályozására még nagyon kevés, úgy lehet mondani, semmi sem történt. Alakja e megyének általában hegyes és domborús, vannak egyébiránt medencés lapályai, és magasabb fekvésű rónái is. Felette veszedelmesek a folyók melletti lapályok, nevezetesen az Ipoly, Zagyva és Galga folyók mellett, ahol ama nagy kiterjedésű rétek és néha a szántóföldek is igen gyakran elöntetnek és beiszapoltatnak, és a termésekbe koronként tetemes károkat okoznak. Vizek és folyók szabályozásai igen gyéren fogana[to]síttatnak! Már e megyének tenger [szint] feletti magassága szerint való fekvését illeti: ezt Wolf Henrik úr észleleteiből szedtem össze.

46 Eszerint következő méréseket adhatok elő, nevezetesen: 45 Tagosítás: birtokrendezési eljárás, amelynek célja, hogy az egy adott község határában fekvő, egyazon személy tulajdonában több helyen lévő földeket, az adott község összes birtokosának megegyezésével, törvényes fórum döntése alapján összevonják és mindenki egy tagban kapja meg. Magyarországon az 1836. évi törvények alapján kezdődtek meg a tagosítások. A legtöbb helységben a jobbágyfelszabadítás után, a XIX. század II. felében tagosítottak. Sándor Pál: Jobbágyfelszabadítás és birtokrendezés Magyarországon. 1848-1864. In: Századok. 1996.1. sz. 29-67.p. 46 A tengerszint feletti magasság megállapításához a magasságmérés nulla szintjéül a trieszti Molo Sartorio vízmérője által jelzett átlagos adriai-tengerszintet választották. A magassági adatoban megmutatkozó ellentmondások miatt a Magyar Háromszögméreti Számító Hivatal 1870-1872 között új magassági hálózatot hozott létre, trigonometrikus magasságméréssel. Ennek kiindulópontja a Fiumei-öbölben volt. A magassági 27