Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVI. Füleki járás

Inászó puszta: Salgó-Tarjántól keletnek, hegyek közt újabb kőszéntelep. A Salgó-Tarjáni [Kőszénbánya] Részvény társulat tulajdona. Ipoly puszta: Málnapatak felett, Gömör megye határszélében, az Ipoly vize mellett, amely helységtől a folyó nevét vette, ámbár nem határjában ered. Északról Szolicsko helységgel határos. Földje ugyan jó, de nehéz munkálatú, és magas fekvése következtében már csak rozsot termel. Burgonyát igen jól termeli, de már a kukoricát nem. Vagyon itt egy vízerőre készített fűrészmalom, még e század közepe táján még papírgyár is volt itt. Gróf Cebrián Lászlóé. Jankovich puszta: Mátra-Szele és Salgó-Tarján közt, hegyekben fekvő kis puszta. Kalajvölgy puszta: Fülek mellett, igen jó föld és rét. Gróf Berchtold [Antalé]. Kálnó: Falu, a Losoncról Berzencére vezető országút és az Ipoly víz bal partján fekvő, melynek határát Garábtól éppen az Ipoly vize választja. Földje és rétje igen jó, erdeje pedig kitűnő. Kálnói határban vagyon egy savanyúvízforrás, melyből a garábi asszonyok nyáron naponta hordanak be a közel fekvő Losoncra (1 mérföld) árulni korsókban. Az Ipolyban és a kiöntései helyén igen sok és szép csukák és nemigen ritkán menyhalak is fogatnak, rák pedig igen nagy mennyiségben fogható. Nevezetes még az is, hogy ezen határban az erdők szélein kimondhatatlan sok mennyiségű vadgalamb összesereglik, mégpedig rendesen minden esztendőben. Kalonda: Az Ipoly jobb partján, Vilkének átellenében, Rappról Tarnócra vezető országúton fekvő, igen jó föld [ékkel] és rétekkel bíró. Legújabb időben a szőlőműveléshez is hozzáfogtak. Iparkodó nép lakja, és igen jómódú gazdák léteznek itt. Kanászvölgy puszta: Somoskő és Ragyolc közt fekvő kis erdei tanya. Karancs-Alja: A magas Karancs-hegy alatt egy völgyben, Salgó-Tarjántól balra fekvő helység, melynek földje nehéz, agyagos, rossz. Rétje kevés, valamivel jobb. Erdeje tölgyes, nemigen művelt. De vagyon kőszénbányája, és ez ad a falu népének legnagyobb foglalatoskodást és élelmet. Karancs-Berény: Szintén a vasút bal partján hegyek közt, Somos-Újfaluval határos. Földje szintén fehéragyagos és silány terméseket ad. Rétje kissé jobb. Erdeje tölgyes, meglehetős jó állapotban. Szőleje kevés és nemigen jó bort termel. Ez gróf Berényiek régi családi birtoka. Az első, kinek ezt 1205-ben II. András király adományozta, Berényi Mihály volt. Népe szegény. Karoly-major: Poltári határban egy bizonyos kis major, földje mint Poltáré. Tulajdona báró Baráttá Alajosnak. Kazár: Falu Vizslás és Mátra-Szele közt, egy szép völgyben, a nagyhomoki, benetkői és bárányosi hegyek közt, igen jó földekkel és rétekkel bír. 251