Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVI. Füleki járás

XVI. Füleki járás Ezen járás, közigazgatási beosztás szerint, a legkiterjedettebb az egész me­gyében; hosszaságát illetőleg, mely Kis-Terennétől kezdve a polyánkai határ széléig, és Heves megye alsó részétől egészen Gömör és Zólyom megye összeütközéséig 9 és 1 mérföldet tészen, 4 000 ölet 1 mérföldre számítván. Az egész járás legnagyobbrészt hegyes, és ugyan alsó része Fülek[en] alul, tudniillik Mátrából kifolyó cserháti, Füleken fölül pedig a gömöri hegyek láncolata terül el, elsőbbinek a Karancs, utóbbinak pedig a Bradló-hegy ma­gaslatai kitűnnek, és minthogy majdnem természettől is ezen kerület kétfelé osztva lévén, itt azt is említendőnek vélem, hogy az alsó részében a kőszén­bányászat, felső [részében] pedig az erdei iparon kívül a vas-, üveg- és agyaggyártmányok képezik a főbb foglalkozást. Mezei gazdaság űzetik ugyan mindenütt, a hegyekben is, mégis kellő közepe, úgymint Fülektől Káinóig és Daróctól Rappig szép fekvésénél fogva a legháladatosabb. Ezen járásnak kivált felső részén majdnem minden faluban találni még mai napig tölgyfákból készített lakházakat, melyek közül nem csekély része még har­madszázadból eredt, és állítják lakói, hogy ez ily ház télen jó meleg, nyáron pedig hűs. Mit egyébiránt nem éppen a tölgyf [ának], mely elegendő vastag­ra, 5"-6" vagyon kifaragva, hanem azon körülménynek, hogy ezen házak mindnyájan kissé a földbe építvék, tulajdonítható. A feltűnő kis ablakok ily­szerű házakon igen rossz benyomást gyakorol [nak]. Nevezetesek továbbá a kerület felső részében, nevezetesen a málnapataki völgy fölött, de még ezen község határában a sok irtványok, itt népajkon „laz"-nak elnevezve. Lakói és tulajdonosai ez ily irtványoknak nagyon patriarkális modorban élnek, különösen feltűnő azon körülmény is, hogy ámbár általában tót ajkúak a la­zok birtokosai és lakói, mégis velük született egy magyar szívélyes vendég­fogadás: ha már mással nem bír azon szegény nép a ritkán forduló vendég­nek szolgálni, egy kis saját készítményű túróval mégis szívesen megkínál mindenkit. Mondhatom, hogy különös érzület lepett meg, midőn a szegény családfők, midőn ily lazokba beléptem, rövid mulattatásom alatt azonnal ez ilyennel szíveskedni látszottak! Ezen lazok oly telepvények, melyek időn­ként vállalkozók által bizonyos feltételek mellett erdők és hegyek közt az ir­tásokat fogana[to]sították, jelenleg pedig nevezetesen tagosítások alkalmá­val továbbá ez évtizedben. A tárgyban hozott országgyűlési törvények alap­ján ugyanezen vállalkozók, illetve azok törvényes utódjai, magukat bizo­nyos megalkudott árakban, a földesuraságoktól megváltották. Találtam la­zokat, melyek 15 Ft-tól egészen 25 Ft-ig váltották meg az irtványoknak holdját. Megváltás után beosztattak az illető községekhez. Ezen általános le­írása után e kerületnek, áttérünk az egyes helyekre. Andrásfalva: Kisközség Pálfalva mellett, a vasút bal oldalán, nagyon sze­gény vidéken. Fehéragyagos lévén a talaj, egyedül rozsot termelhet­243

Next

/
Thumbnails
Contents