Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
B. A forrásközlés módja
B. A forrásközlés módja A Shvoy Miklós által 1874-1875-ben írt Nógrád megye leírása című kézirat szerkesztése során a következő szempontokat vettük figyelembe. A kézirat átírása során törekedtünk a kézirat lehető legpontosabb közlésére. Noha a kézirat egyes elemei, részletei más és más megfogalmazásban kétszer, néha többször is felbukkantak, mégis csak olyan esetben változtattunk az egyes szövegrészletek elhelyezésén, ahol az eredeti megoldás értelemzavaró lett volna. A szöveg fejezetbeosztását változatlanul hagytuk. Kijavítottuk, illetve pótoltuk a központozási fogyatékosságokat. A kézirat szövegét a mai magyar nyelvtan szabályai szerint közöltük, tehát pl. ez helyett c-t, i helyett í-t stb. írtunk. A helyesírási átigazítás során az egyes szavak régies írásmódját a ma használatos formába tettük át (pl. szélin-szélén, kőszín-kőszén, vígett-végett, színsavas-szénsavas, fördő-fürdő, bizotság-bizottság, szőllő-szőlő, ákácz-akác, tavai-tavaly, általjában-általában, éjszak-észak, mívelni-művelni stb.). A helyesírási átigazítás során a tájnyelvi sajátosságokat, régies kifejezéseket megtartottuk, feledésbe merült jelentésüket szövegkritikai jegyzetben megadtuk (pl. bókony, iblány, bűzény stb.). Napjaink gyakorlata szerint alkalmaztuk a kis- és nagybetűket, a keltezésben a mai eljárásmódhoz igazodtunk, a helyesírási hibákat, betűcseréket és tollhibákat kijavítottuk, az elnézésből megismételt szavakat kiiktattuk. Kétséges tartalom esetén kérdőjelet tettünk, az üresen maradt szövegrészt (pl. mennyiség) három ponttal jelöltük. Ezekhez az igazításokhoz nem tartottunk szükségesnek jegyzeteket fűzni. Az egybe- és különírást a mai szabályok szerint alkalmaztuk. Saját betoldásainkat szögletes zárójellel mutattuk. A felderített tárgyi tévedéseket lábjegyzetben jeleztük. A helyneveket az 1873. évi helységnévtár alapján közöltük, helynévmutatóban összegyűjtve a mai, a Shvoy Miklós által használt, és ahol kellett a szlovák névalakot is. A természetföldrajzi nevek mutatójában rögzítettük a Shvoy Miklós által közölt névalakokat is. A személynévmutató tartalmazza a bevezető tanulmányban és a kéziratban előforduló valamennyi személynevet. A mutató annotált: az ismert titulusokat és évszámokat feltüntettük. Tárgymutatót is készítettünk a kézirat szövegében való eligazodás megkönnyebbítése céljából. 24