Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIV. Műemlékek a megyében - 3. Egyéb emlékek

ezen felkelőket szétkergette, a várat összeromboltatta, csupán a körfalak maradtak meg, melyek mai napig látható állapotban vannak, s erősségét bizonyítják, részint pedig a régészek kutatásainak és felvételeinek tárgyát képezik. 3. Egyéb emlékek Az egyházi építészet középkori műveiből Nógrád megye nagyon keveset mutathat fel. Ezek között mindenesetre legérdekesebb a Füleki járásban a lapujtői ódon templom, mely a román stílus jeleit viseli, míg a losonci templom tornya és a kalondai gót stílusú templomok alakja már későbbi időre emlékeztet. Ki építette azon kápolnát, mely a Karancs-hegy legmagasabb részén, még e század elején omladékaiba hevert? Mocsáry Antal, Bél Mátyás és egy, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, általa idézett okmány után sem tudta kimagyarázni. A kápolnát Szent Margit tiszteletére állították oda, volt mellette remetelak, kert, pince sőt istálló is, s két olyan remetének nevét ismerik, kik valamikor e helyen tartózkodtak.

208 A zagyvái és karancs-alji templomokat báró Nyáry Jenő 1868-ban leírta, s a pilinyi ásatások eredményével együtt a Magyar Tudományos Akadémia archeológiai bizottságának bejelentette, azonban ezen jelentés nem lévén a Rómer [Flóris] által szerkesztett Archjeológiai] Értesítőben közzétéve, akkor nem is szólhatunk. (1868. november 2-án tartott IX. rendes ülés jegyzőkönyve.) A lapujtői pogánytemetőnek csalhatatlan ismérvei az [Archeológiai] Értesítő III. évfolyamában vannak részletesen előadva, itt is, mint a nagy pilinyi temetőben, a sírok jelkövekkel vannak ellátva, s együtt nyolc támkő alatt nyolc hamvveder és ugyanannyi kisebb edény találtatott, mely úgy látszik arra mutat, hogy az elhunytak hamvai mellé ételekkel teli kis bögréket helyeztek el. Hasonló edényekben évek [kel] ezelőtt itt barbár érmekre is akadtak s mintegy 108 darabot Lapujtőn Szontagh Ferenc szerzett meg, kinek állítása szerint hasonló, de súlyosabb és nagyobb példányokat Szügyben és a Lapujtő mellett fekvő Kutas pusztán is találtak, különféle bronzeszközökkel, fibulákkal, celtekkel stb., milyenek a Nemzeti Múzeumban fölös számmal vannak, azonban éppen azért, mert hasonló alakúak más országokban nem találtatnak, több nevezetes külföldi tudós figyelmét felköltötték.

209 fő- és köznemességen kívül magába foglalta a királyi városokat, hajdú- és mezővárosokat, jászokat és kunokat, továbbá a vitézlő rendet. Uo. 212. p. 208 Shvoy Miklós a következő hivatkozást szúrta be: Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. II. köt. 37. lap. b jegyzet. 209 Celt: valószínű, hogy a latin celtis (véső) szóból származik. Az ősrégészet régebbi szakirodalmában celtnek nevezték a véső alakú eszközöket. A kőből, rézből vagy bronzból készült lapos véső megnevezésére használták. Pallas nagy lexikona, 1893. III. köt. 718. p., IV. köt. 229. p. 224