Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIV. Műemlékek a megyében - 1. Pogányvár - 2. Régi várak és azok romjai - c. Losonci járásban
1678 [-ban] Thököly [Imre] hadai által csellel három ágyút, kellő töltésekkel együtt, elvittek és azokat Balassa Imre divényi várába vitték. A gróf távollétében híve, Makfalvai János lévén Gács várparancsnoka, ellenállásra különben gyöngének érezve a vár véderejét, kényteleníttetett engedelmeskedni, de a felkelőkkel egyetértésben soha sem volt. 1703 [-ban], [IL] Rákóczi Ferenc forradalma idejében a királyi házhoz hűségesek Gácson menedékhelyet kerestek, találtak is benne, minthogy az első ostromlást vitézül visszaverték. Később azonban Rákóczi hatalma nagyobbodván, több és számosabb várakat és városokat hatalma alá kerítvén, Gács is kényteleníttetett a feladáshoz, de feladás előtt a Garam melletti Szent-Benedek-káptalanhoz (konvent) levelet küldtek, melyben a király iránti folytonos hűségüket fenntartani fogadták. Ily forma hűségi nyilatkozatot egyébiránt az egész Nógrád megye is szintén oly biztos helyen letételezett. Elfoglalva tehát a várat Rákóczi, bizonyos Bonafous nevű francia származású kalandor vitézt hagyott Gácson várparancsnoknak. Ki is, midőn a [császári] haderő az országban előnyomult és a lázadókat sok helyen legyőzte, egymás után várakat és városokat visszafoglalt, Bonafous vitéz is jónak találta a várat általadni, és így ismét a gróf Forgách család birtokába visszakerült. Fel is tartatott mai napig. Hollókő : Első építkezése idejét nem tudni, Katona István történetíró szerint a XIII. században már létezett I. Károly [Róbert] király alatt. IV. Béla király uralkodása alatt, a tatárjárás alatt sokat szenvedett. De sem valami nevezetes birtokosa nevét, sem pedig hozzátartozandó birtok nevezetéről mit sem tudni, de talán nem is létezett hozzája birtok, minthogy a vár maga is Bátka puszta területén fekszik, körös-körül magas hegyekkel és sűrű erdőséggel vagyon bekerítve. Amióta a történelem először említi, „Mikus" nevű vitéz volt a vár parancsnoka vagy tulajdonosa, ki is trencsényi Csák Mátéhoz csatlakozván, a királyi hatalom által e vár birtokától megfosztatott, és Szécsényi Farkasnak adományoztatott 1313[-ban]. 1552[-ben] először került törökök birtokába, kik negyven esztendeig tartották. Akkor Tieffenbach [Kristóf] és gróf Pálffy Miklós ismeretes fővezérek által számosb más várakkal visszafoglaltatott, mégpedig a törökök maguktól elhagyatván, amint Füleknek elestét tudomásul vették. 1663[-ban] ismét elfoglalta a török, és húsz esztendeig bírták. Bécs felszabadítása után ismét önként elhagyatott, de elébb tökéletesen összeromboltatott, és azóta többé fel sem épült. Romjai, csupán szomorú emlékezetet hagyván, ma is pusztán hevernek. Divény : Divénynek szintén úgy, mint több másnak valódi keletkezése idejéről mit sem tudni. Annyi azonban bizonyos, hogy rég időtől fogva a Balassák birtokában volt. A Balassák sok panaszra okot adtak! Nevezetesen 1548 [-ban] Balassa Menyhért sok rablásoknál részt vévén üldöztetett, és el219
