Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIV. Műemlékek a megyében - 1. Pogányvár - 2. Régi várak és azok romjai - a. Sziráki járásban

azon körülmény, hogy a megye nagyobb része hegyes és erdős, régi nagybirtokosai pedig egyedül jó magaslatokon épült, erős várakban találtak elegendő biztosságot, okozta, hogy a megyében több ilyféle várromok találhatók. Ilyet húszat találhatunk, amelyeket ezennel járásonként sorolandunk. A történelmi adatokat részint Bél Mátyás, de legnagyobbrészt Mocsáry [Antal] Nógrád megyei esmertetéséből vesszük. De egynémely várrom felől a nép közt is el vagyon terjedve némely érdekes adat.

193 a. Sziráki járásban Buják: A bujáki várrom erdőktől és hegyektől elrejtve messziről nem is látható, de a várbeliek hosszába elnyúló alföldi nagy rónaságba kiláthattak, nevezetesen keletnek Hatvan felé, segítvén e tekintetben a vár előtt fekvő Őrhegy nevezetű előhegy. Mikorán építtetett légyen, nem tudni, de hogy a környéken az igen nevezetes erőd lehetett, terjedelméről ítélhetni. Lehetett ebben 1 000 harcos számára elegendő hely. Volt benne egy kőben védett kút, de azonfölül esővízgyűjtéshez kellő medencék. Fekszik hasonnevű népes falutól vagy félórányi távolságban, mint mondám, körös-körül rejtett helyen, egy kősziklán. 1552-ben először került törökök birtokába, Kéressy Márton lévén azon időben a várnagy, ki is őrséggel együtt ostromlás alatt gyáván odahagyta a várat. A törökök egyébiránt ezen gyáva parancsnokot rabláncra ítélték, az őrséget pedig összekoncolták. Úgy nyögött ezen vár és vidéke 41 esztendeig török igában, míg végre Tieffenbach [Kristóf] és Pálffy Miklós vezérek által, a füleki vár felszabadítása után, Bujákot is visszafoglalták. 166 [3-ban] ismét törökök birtokába jutott. Hasszán aga ötven emberrel, a bevétel után maradván Bujákon, az egész vidéket rémülésben tartotta. Ez időben a korponai, gyarmati és kékkői magyar vitézek összebeszélvén, Bujákot csellel bevenni határozták. Összeseregelvén ami kevés számú vitézeket és harcosokat összeszedhettek, és a körül lévő hegyek ormainak mindegyikére más-más színű lobogókat kitűztek, a lobogók mellé pedig egynéhány embert mindenütt hagyván. A csel sikerült! A törökök szabad menést kikérve a várat oda193 Bél Mátyás 1684-ben született a Zólyom megyei Ocsován, 1749-ben halt meg Pozsonyban. Iskoláit Losoncon, Káinon, Alsósztregován, majd Besztercebányán és Pozsonyban végezte. 1704-től a hallei egyetemen teológiai, történelmi, államismereti tanulmányokat folytatott, ott ismerkedett meg a pietizmussal is. 1710-től Besztercebányán rektor, 1714-től a pozsonyi líceum igazgatója. Jelentős tudományszervező volt. Teológiai, pedagógiai, nyelvészeti és történeti földrajzi munkákat hagyott az utókorra. Legnagyobb és legismertebb vállalkozása Magyarország vármegyénkénti leírása: Notitia Hungáriáé novae historico-geographica. I-V. köt. 1735-1742. A vármegyék közül Nógrád megye megjelent nyomtatásban 1742-ben. Hungáriából Magyarország felé. Szerk.: Tarnai Andor. Bp., 1984. Szépirodalmi Könyvkiadó. 9-33. p. 213