Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
A. Bevezetés - 2. „Nógrád megye monographiája”
járvány" című művére hivatkozik. A kolera mellett a váltólázról és a bujakórról is említést tesz. A megye művelődési állapotainak igen rövid leírása után az egyházi viszonyok részletes taglalása következik. Táblázatokban ismerteti, hogy a megye települései, járásonként ábécé sorrendben, mely római katolikus egyházmegyéhez, római katolikus plébániához, evangélikus és református eklézsiához tartoztak, továbbá görögkeleti és izraelita szempontból is ismerteti, ahol az adott volt. Az 1869. évi népszámlálás adatai alapján a települések lakóit is külön táblázatokban besorolja a római katolikus, evangélikus, református, görögkeleti és izraelita hitfelekezetek szerint. A megyei közlekedési viszonyokat szintén részletesen elemzi. A vízi forgalom rövid jellemzése mellett, a megye földrajzi fekvéséből adódóan a szárazföldi közlekedésre helyezett nagyobb hangsúlyt. Ennek kapcsán a vasútvonalakat, azok személyforgalmát, szállítási adatait taglalta. Az országutakat és a megyei utakat Fest Vilmosnak Statistikai és Nemzetgazdasági Közleményekben, 1865-ben megjelent tanulmánya alapján írta le. A posta- és távírdaügy megyei helyzetének rövid jellemzése után településenként táblázatokban közölte, hogy mely vasútállomás, posta- és távírdahivatal esett legközelebb egy adott településhez. A következő nagy fejezet Nógrád megye mezőgazdaságának általános ismertetésével kezdődik. Ennek kapcsán a megyében előforduló mezőgazdasági gépek és munkaeszközök típusait és számát táblázatos formában közli. A művelési ágak járásonkénti felsorolása után, táblázatos formában, a megye 1868-1873 közötti őszi- és tavaszi vetéseinek eredményét közli járásonként és termésenként. Ugyancsak táblázatos formában, településenként, ábécé sorrendben mutatja be művelési ágak megoszlását és az adott település úrbéri rendezésének módját és idejét. Az erdészetről szóló fejezetben a szerző Kaulfusz Józsefnek 1854-ben, Gazdasági Lapokban megjelent cikkére hivatkozik. Továbbá, mint szerinte a legjobbat, részletesen bemutatja a Piret család diósjenői uradalmának erdőkezelését. A szőlészet rendkívül rövid fejezetében Bél Mátyásra hagyatkozott, a hasznos háziállatokról szólóban pedig az 1869. évi népszámlálás során végrehajtott háziállat-számlálás adatait nyújtotta. Végezetül a szerző belekezd a megyei napszámosok akkor jellemző díjazásának ismertetésébe. A következő fejezet a megye gazdasági viszonyainak ismertetése lett volna járásonként és községenként, de ez feltételezhetően nem készült el vagy elkallódott. Keleti Károly szerint a statisztikai kültagok legfontosabb feladata egy-egy megyei monográfia elkészítése lett volna. Ezért érdemes összevetni Shvoy Miklós művével Pozsony megye helyrajzi és statistikai leírása című művet. Keleti Károly ennek előszavában a következőket hangsúlyozta: „ez a jövőben 21
