Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - IX. Tanügy - 11. Nőzárdák

ban azonban a nádor, [Guthi] Országh Mihály, a zárdát felépítvén szalvátoriánusokat helyezett bele, kik 60 évi lelkészi pályájukat a mohácsi veszedelemkor fejezték be.

124 A zárda egyébiránt még 1544-ben is állott, s a törökök az idevaló zárdafőnököt, Keszy Ferencet ezen évben gyilkolták meg, amikor a többi zárdákkal együtt feldúlták és az egész országban csak négy Ferencrendi zárda maradt meg, úgymint Gyöngyösön, Szegeden, Szakolcán és a Csíkszékben egy-egy. 1594-ben felszabadítván Pálffy Miklós Szécsényt, a zárda régi jogait felelevenítette, később azonban az intézményt Bocskai [István] hadai tönkretették, mígnem tizenhat évi szünet után, 1607-ben ismét helyreállíttatott, s kevéssel rá a város gróf Forgách Zsigmond nádor birtokába kerülvén, a zárdát is megújította s két évig építtette. 1715-ben a toronyba órát helyeztek, a reá következő évben pedig a kegyúr és hívek ajándékából 3 haranggal látták el. 1719-ben leégett, s a templommal együtt Koháry István építtette fel. 1452-től a mai napig 99 zárdafőnök lakott benne. Személyzete 1872-ben 11 egyén volt, akik között áldozár 5, novícius 4 és fráter 2. Tavaly, 1873-ban a novíciusok száma 8 volt, de a pátereké nem változott. 11. Nőzárdák Az angolkisasszonyok (Anglicanae herulae) balassa-gyarmati zárdájában 4, majd 5 apáca lakik, kik nőneveléssel foglalkoznak.

125 Szécsényben Haynald [Lajos] kalocsai érsek szürke nénéket fog megtelepíteni, kik szintén tanítással foglalkoznak majd.

126 1448-tól a ferences rend egyik ága, az obszervánsok (később szalvátoriánusok) külön rendtartományt alkottak Magyarországon. A régi állapotban megmaradókat (konventuálisokat) rendtartományukról mariánusoknak nevezték. 124 1465-ben Szécsény új földesura, Guthi Országh Mihály nádor a konventuálisokat kiűzte kolostorukból, és a pápától kapott engedély birtokában az obszervánsokat telepítette a kolostorba. Fügedi Erik: A ferencesek letelepedése Szécsényben. In: Tanulmányok Szécsény múltjából. 2. Szécsény, 1979.14-15. p. 125 Angolkisasszonyok. Institutum Beatae Mariae Virginis. Magyarországra 1628-ban Pázmány Péter meghívására érkeztek, Pozsonyban létesült a házuk. 1787-ben Pestre költöztek és hozták létre iskolájukat. Itt nyílt meg az első magyar tanítóképző 1856ban. Legfőképpen oktatással foglalkoztak. Puskely Mária: Keresztény szerzetesség. I. köt. Bp., 1995. Bencés Kiadó. 49-51. p. 126 Haynald Lajos Szécsényben született 1816-ban, Kalocsán halt meg 1891-ben. 1867-től haláláig kalocsai érsek. Szinnyei, 1896. 548-553. p. - A Haynald Lajos által alapított zárdában a Páli Szent Vincéről nevezett irgalmasnővérek (szürke nénék) 1875-ben kezdték munkájukat. Galcsik Zsolt: A Páli Szent Vincéről nevezett szécsényi irgalmas159