Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - IX. Tanügy - 10. Férfi zárdák

Társulatiak pedig: 1. Salgó-Tarjáni Kőszén[bánya] [Részvény]társulat: közös, 2 osztállyal], [nyelvre] magyar. 2. Salgó-Tarjáni Vasfinomító [Társulat]: közös, 1 osztállyal], [nyelvre] magyar, német és tót. A tanintézetek mindnyájan, az egész megyébe [n] egy tanfelügyelő főfelügyelete alatt állnak, ki is mindenekről a tanügyet illetőleg a közoktatási miniszternek jelentést eszközöl, ki egyszersmind a losonci két állami intézet igazgatósági tanács[á]nak elnöke. 10. Férfi zárdák Két zárda létezik az egész megyében, és ugyan Szécsényben és Füleken. A füleki zárdát, mely egyszersmind plébánia, Ferenc-rendiek (Ordinis S. Francisci prov. Ss. Salvatoris) lakják. Ezen zárda 1513-1544 [között] buzgó papoknak szolgált lakásul. A törökök a füleki vár ostroma alkalmával foglalták el a lakosságtól, elpusztult, és így a zárdaépület is üresen állott, ez történt 1554. évben. Később, 1612[-ben] Bosnyák Tamás kerületi kapitány újból felépíttette, de 1682[-ben] megint a törökök és Thököly [Imre] hadai által Fülek vára és a város ismét szétromboltatva, egészen 1725 [-ig] lakó nélkül volt, ezen esztendőben Koháry István akkori országbírája által a zárda ismét felépült, a mostani szerzeteseknek általadatott temploma 1730 [-ban] készült. Ugyanezen zárdában [van] egy főnök (quardian), ki egyszersmind a plébánia helyettese, és 6 misés pap meg 1 laikus. A misés papok az egész környékben a segédlelkész nélküli plébánosok segítség[é]re szolgálnak. A Szent Ferenc-rendű barátok szécsényi kolostora először 1452-ben épült fel Szécsényi Ferenc dalmátországi bán idejében, amikor oda mariánusokat helyeztek be.

123 Négy év múlva Szécsényt elpusztította a török (sic!), 1466123 Szécsényi Tamás országbíró nevéhez fűződik a szécsényi kolostor alapítása. 1332-ben kapott engedélyt XXII. János pápától. Szécsényi Tamás választása a ferencesekre esett, így 1340 körül épülhetett fel a templom és a rendház. 1440-ben a husziták betörtek Szécsénybe és felgyújtották a kolostort. A kolostort 1452-ben építették újjá. A szövegben feltehetően azért említi Shvoy Miklós Szécsényi Ferenc dalmát bánt, mert P. König Kelemen szerint, amíg Theiner ki nem adta a Magyarországra vonatkozó pápai okmányokat (Vetera monumenta Historica Hungáriám illustrantia), melyekben közölte a szécsényi kolostor alapítására vonatkozó pápai engedély szövegét, a szécsényi kolostor alapítójának Szécsényi Ferencet gondolták. P. König Kelemen: Hatszázéves ferences élet Szécsényben. 1332-1932. Vác, 1931. 21. p., 44-49. p. 158