Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

A holocaust elszámított „racionalitása” - Üzemek és üzletek elvétele

mos borkereskedő felszerelése is.

46 Végül a zsidó textilkereskedők árukészletének átadásáról április 11-én kapott instrukciókat az alispán a megye közellátási felügyelőségétől.

47 Mindezt mégsem tekinthetjük kivételesnek. Amennyiben az „árukészlet védelme érdekében" arra szükség mutatkozott, Kunder már március végétől engedélyezte zsidó üzletek lezárását. A német megszállást követően helyenként az iparkamarák saját hatáskörükben is mertek ilyen lépéseket tenni, sejtve: hamarosan a jogalapot is megkapják hozzá.

48 Április 21-én Kunder Antal kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter előírta az 1600-as miniszterelnöki rendelet hatálya alá eső zsidó kereskedők üzleteinek, irodáinak és raktárainak bejelentését és zár alá vételét, megismételve most is: a közérdekből nélkülözhetetlen kereskedéseket kirendelt vállalatvezetők veszik majd át.

49 „A zsidó üzleteket, az azokban lévő árut és berendezéseket a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter 50500-944. számú rendeletével zár alá vette" - tudósított kurtán a Nógrádi Hírlap.

50 Losonc hetilapja azonban jóval bővebben, és nem utolsósorban korábban, a kibocsátás harmadnapján ismertette olvasóival a legújabb jogszabályt: „Megjelent a zsidó üzletek bezárásáról szóló rendelet. A hivatalos lap pénteki száma közli, hogy a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter a zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele tárgyában a napokban megjelent kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján azonnali hatállyal elrendelte a zsidó kereskedések bezárását. A rendelet szerint minden olyan zsidó kereskedő, aki árut közvetlenül fogyasztásra vagy eladásra árusít, vagy közvetít, köteles üzletét (iroda-, raktárhelyiségeit) lezárni. Az üzlethelyiség lezárásával az árukészlet és az üzleti helyiség zár alá kerül."

51 Szórványos és hozzávetőleges adatokkal rendelkezünk arról, hogy hány nógrádi üzlet kerülhetett zár alá. Május 4-én a Pénzügyminisztérium távbeszélőn adott utasítására a megyei pénzügyigazgatóság kérte a polgármesteri hivatalokat, községi és körjegyzőségeket, hogy postafordultával jelentsék be a Kunder rendelete alapján lezárt boltokat. Egyedül az alsópetényi körjegyző egy héttel később megküldött válaszát ismerjük: itt egy felsőpetényi szatócsboltról és két alsópetényi kereskedő összesen négy üzletéről nyilatkozva.

52 Szeptemberben, amikor napirendre került a lezárt kereskedések megnyitása, Balassagyarmaton kilencvenhárom (!) zsidó bolt készleteinek kiárusítását helyezték kilátásba,

53 a Szécsényi Járási Adóhivatal ugyancsak szeptemberi kimutatásán pedig a járási székhely huszonöt, valamint a járás további tíz településének még tizenkét zsidó kereskedése szerepel.

54 Akárcsak az ipari üzemek esetében, ezúttal is leltárak készültek a bolti készletekről, felszerelésekről,

55 s az ipartestületek segítségével most is felmérték, melyeket érdemes feltétlenül folytatni a keresztény iparosok nyersanyagellátása érdekében. (>-57.) (Balassagyarmaton csupán egy üveg-, valamint egy fa- és építésianyag-kereskedő üzletének fenntartásához ragaszkodtak, Szécsényben pedig két fakereskedő, két vas- és festékkereskedő, valamint egy nyomdászüzem (nem kereskedés!) továbbvitelét tartották szükségesnek.)

56 Az 1600/1944-es miniszterelnöki rendelet gondoskodott arról, hogy a közérdekből, a közellátás szempontjából nélkülözhetetlen üzemek és üzletek 46 Alispáni iktatószámok: 7584., 9296., 9379. és 11209. 47 Alispáni iktatószám: 7593. 48 Az árukészlet védelméről Kunder 38761/1944. KKM számú rendelete intézkedett. Ungváry Krisztián szíves közlése. 49 Az 50.500/1944. KKM számú rendeletet ismerteti: Vértes 334. p. A rendelet táviratként, április 22-én érkezett Nógrád megyébe a minisztériumtól. Alispáni iktatószámok: 8424. és 8425. 50 Nógrádi Hírlap, 1944. április 29., 3. p. 51 Losonci Hírlap, 1944. április 23., 1. p. 52 NML V. 302. 2. d. ke. 140/1944. 53 Nógrádi Hírlap, 1944. augusztus 26., 3. p. 54 NML VI. 103.1187/1944. 55 A Belügyminisztérium 51.180/1944. számú rendeletét „zsidó üzlethelyiségek leltározása" tárgyában május 22én kapta meg a vármegye alispánja. Alispáni iktatószám: 10284. 56 NML EX. 211.436/1944. és NML DC. 214.301/1944. (Balassagyarmat: május 23., Szécsény: május 15.) A kimutatások az Ipartestületek Országos Központjának készültek. Június l-jén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara újból elkészíttette a kimutatást, amely csak Szécsényből maradt fenn Nógrádban. Ezen újra öt vállalat szerepelt, a két fakereskedő helyett azonban két üvegest tüntettek fel. NML IX. 214. 354/1944. 96