Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

A holocaust elszámított „racionalitása” - Lakóingatlanok és bútorok

A nógrádi csendőrőrsök ugyan nem kaptak a lehetőségen,

19 mégis hamarosan megindult a lakásigénylések áradata. A csendőrök mellett soron kívüli ügyintézést biztosítottak még néhány esetben (pl. a keresztény orvosok májustól, a gazdasági felügyelők júliustól, az erdélyi menekültek ősztől váltak kedvezményezettekké),

20 ám a legtöbb kérvényt - természetesen - az egyszerű magánszemélyek adták be.

21 A kérelmek elbírálását és a tulajdonképpeni teendőket illetően mégis egészen hosszú ideig - május 19-ig - teljes tanácstalanság jellemezte magát az alispánt is. Marosi József mohorai plébános május 6-án megfogalmazott kérelmét, miszerint „a zsidók kiköltöztetésével Mohóra községben felszabadul egy lakás, amely központi fekvésénél és beosztásánál fogva nagyban megfelelne óvodaépületnek", az alábbiakkal utasította el: „Fenti számú beadványára értesítem, hogy az 1600/1944. ME számú rendelet még nem intézkedik arra vonatkozóan, hogy a zsidók házingatlanára az igényléseket hova kell bejelenteni."

22 10223. számú körlevelében Neográdi Horváth csak május második felében tudatta a községi elöljáróságokkal, hogy a „kitelepített zsidók által elhagyott házingatlanokat hogyan igényeljék".

23 Ekkor próbálkozott ismét a mohorai plébános, s ezzel egy időben a füleki református egyházközség (itt gyülekezeti teremre volt szükség), ősszel pedig a karancssági katolikus egyház fordult kérelemmel tanítólakás biztosítása céljából a főszolgabíróhoz, illetve az alispánhoz.

24 Az állami, társadalmi és helyi igazgatási szervek, valamint az egyesületek és vállalatok az ingatlanokat felszerelésükkel együtt ingyen kapták, az egyének pedig 1938-as áron juthattak hozzájuk, harmincéves hitelre, háromszázalékos kamattal. A kedvezményezettek közé alpolitikai, gazdasági és fegyveres testületekből toborzott új elit tagjai; az altisztek és helyi hatalmasságok; végül a rászorultak: sokgyermekesek, rokkantak, háborús károsultak tartoztak.

25 A községek, illetve vármegyék által hasznosítható zsidó fekvőségek kérdését hivatalosan júniusban szabályozta először a Belügyminisztérium,

26 ám Nógrádban csak 1944 őszéről maradt arra utaló jel, hogy egyáltalán felmérték a lehetőségeket. A Belügyminisztérium egy augusztus 29-ei rendeletére Salgótarjánban nyolcvanöt ilyen ingatlan adatait gyűjtötték össze.

27 Úgy tervezték, hogy ezek legtöbbjét a városrendezés során hasznosítják majd (jó részükből köztér vált volna: járda, utca, tér), de szálloda, fürdő, napközi otthon, tűzoltólaktanya, leventeotthon és több iskola kialakítása is szerepelt a célok között.

28 Tetemes mennyiségű épület, építmény maradt árván, s talán azt gondolnánk, a lakásínséges időknek egy csapásra vége szakadt.

29 Azonban koránt19 Nemleges választ küldtek a járási főszolgabírók. NML IV. 454. 9404/1944. 20 Alispáni iktatószámok: 10474., 12540., 17903. 21 Számtalan igénylés nyoma megtalálható az alispáni iktatókönyvben május és október között. Néhány iktatószám közülük: 9890. (Fülek), 11212. (Balassagyarmat), 11063. (Magyarnándor), 15829 (Szirák). 22 NML IV. 454. 9487/1944. Az alispán idézett válasza május 22-én kelt. 23 Május 19-én, a 31.100/1944. BM számú rendeletre hivatkozva. (Talán tévedésről van szó, hiszen a hivatkozott jogszabály a „zsidók ingóságainak és értéktárgyainak átvétele" címet viseli.) Mohóra plébánosa ezt követően adta be újra a kérelmet a hivatalhoz május 25-én. Alispáni iktatószám: 10496. 24 Alispáni iktatószámok: 10158. és 15913. Utóbbihoz akta is tartozik. 25 Ságvári Ágnes: A zsidó közösségek vagyonának sorsa Magyarországon (1938-1968). In: Uő: Tanulmányok a magyarországi holokauszt történetéből. Napvilág Kiadó, Budapest [2002]. 67-126. p. Hivatkozott rész: 74. p. 26 A 40.400. és 41.126/1944. BM számú rendeleteket június 12-én, illetve 21-én érkeztette Nógrád vármegye alispáni hivatala. Iktatószámok: 11369. és 11911. 27 71.504/1944. IV. BM számú rendelet, Sass Elemér miniszteri osztályfőnök aláírásával. A városok, állami szervek, köztestületek, közérdekű intézmények szükségleteire felhasználható zsidó ingatlanok adatait gyűjtötték össze. 28 NML V. 183. a) 13957/1944. 29 Az eddig még nem említett Szécsényi járás területéről - a fennmaradt adatok szerint - pl. augusztus 25-én jelentették be a balassagyarmati pénzügyigazgatóságnak a zsidó tulajdonban volt házakat. Az adóhivatal jegyzékén 79 szécsényi, s további 39 járásbeli épület szerepelt. NML VI. 103.1187/1944. 93