Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Varsány

rűségének mélabús versekben adott kifejezést. A megyei sajtó többször számolt be méltatólag egy­egy műve megjelenéséről. „Vármegyénk jeles köl­tő fia" - ahogy a korabeli újság fogalmazott - Balas­sagyarmaton, az izraelita temetőben nyugszik. Több verseskötetet adott ki, többek között a közis­mert nóták dallamára írott Ipoly-vidéki dalokat. Ezek közül az egyik szintén a szülőfalu emlékét idézi fel: Elszakadtam (Nagypénteken mossa holló a fiát... dallamára) Elszakadtam kis falumból világnak, Odahaza nem tudom mit csinálnak. Kósza hír se jár onnan a városba, Ott emlékem a nagy idő elmosta. De nekem itt könny lopódzik szemembe, Sötét bánat nehezül a szívemre; Mintha most is ott állnék a határon, Könnyeimtől falum tornyát sem látom! Pedig akkor a reménység biztatott, E rengeteg nagy városban elhagyott. Úgy siratom, siratom a kis falut, Visszamennék, visszafelé nincsen út. 1885-ből és 1895-ből Grünbaum Ignác, 1899-ből pedig Hoffmann Bernátné szatócsboltjáról marad­tak fenn adatok. Kocsmárosok: 1884-ben Hoffmann Bernát, 1897-ben Grünhut N. A két-három jelentős földbirtokos virilis jogon a megyei törvényhatósági bizottságnak is tagja volt: 1882-ben Klein Salamon és Hoffmann Ignác, a 20. század első évtizedeiben Glück Adolf, Hoffmann Kornél és Klein Jakab. A két világháború között a birtokosok személye csak keveset változott. 1925-ben a 100 kh-nál na­gyobb földtulajdonosok: Felsenburg Ödön és tár­sai (126 kh), Glück Adolf (184 kh), Glück Adolfné (1669 kh), Gross Jenő 72 kh, Klein Jakabné örökö­sei (383 kh). 1935-ben 74 holdja volt a balassagyarmati Felsen­burg Tibornak, 1451 holdja a gyulafehérvári Glück Adolfnénak, valamint 184 holdja Glück Andornak és Fülöpnek, 72 holdja a szécsényi Gross Jenőnek, és 324 holdat bírt Schlesinger Jenő, akinek földjeit Fischmann Zoltán varsányi lakos bérelte. Utóbbi berceli származású volt, feleségét is az ottani áldo­zatok közé számítottuk. Ebben az időszakban volt intéző Guttfreund Kor­nél, aki 1892-ben, Nógrádmegyeren született. Kö­zépiskolai tanulmányait Losoncon végezte. Először Liptagergén próbálkozott a gazdászattal, majd 1922 óta Varsányban intézte a Glück-féle bir­tok ügyeit. Az I. világháború éveiben az orosz és az olasz fronton is harcolt. Kisebb, 15-20 holdas birtoka volt itt a szécsényi Grünbaum Miksának, aki 1941-ben hunyt el. Örö­kösei gyermekei: a szécsényi Varsányi Lajos, a kis­korú Grünbaum Nóra és a budapesti, kiskorú So­mogyi Pál, valamint özvegye, szül. Sonnenschein Izabella lettek. Klein Ödön, a régi varsányi família tagjaként, földbirtokos volt. 1879-ben született. Budapesten tett kereskedelmi érettségit, ahol mint hivatalnok működött egy ideig. 1916-ban vette át szülőfalujá­ban 167 kh-as gazdaságát. Részt vett az I. világhá­borúban, mint önkéntes őrmester szerelt le. Birto­kán hét családnak nyújtott állandó megélhetést. Fe­leségét Reiter Renének, fiát Endrének hívták. A 20. század egyetlen tartós és eredményes var­sányi ipari vállalkozása a darázsdópusztai szesz­gyár volt. Létrejötte bizonyosan összefügg a Ba­lassagyarmati Mezőgazdasági Ipartelep Rt. 1921-es megalakításával. Felsenburg Ödön mezőgazdasá­gi szeszgyárát 1922-1934 között Hetessi (Hamber­ger) István vezette. A gyár napi 7 hl szesz előállí­tására volt képes és 1500 hl kontingenssel rendel­kezett. 1944-ig a Felsenburg György és Társai válla­lat tulajdona volt. A benyomuló szovjet csapatok lefoglalták, és 1945 novemberéig ők üzemeltették. 1946 tavaszán újra beindult a munka. Megszűné­se az államosítás idején, 1949-ben következett be, amikor Felsenburg Pál felajánlotta az államnak. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvényte­lenítette megelőző határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Hoffmann Gyula nem tartozik a zsi­dótörvények hatálya alá. 1942-ben a Klein-féle és a dr. Gara Sándorné tu­lajdonában lévő „ zsidóingatlanok"-ból 70 holdat tartott alkalmasnak a körjegyző házhelyek kiala­kítására. A területeket, az előző évben, már igény­be vették. Felvetődött annak lehetősége is, hogy az ingatlanból kialakított házhelyekre telepítik a nógrádsipeki igénylők egy részét. Ugyanekkor a 739

Next

/
Thumbnails
Contents