Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Tajti - Terbeléd - Terény - Tereske

Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 971.; NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; NML IV. 534. Szügy, izr. hitközség, 1908.; NML IV. 534. Szügy, Chevra Kadisa, 1905.; Hausel Sándor: Szügy története. Szügy, 2001.202-206.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Vallási adatok 44.; NML V. 229.1.663/1945.; NML IX. 211. 501/1944. Tajti (Tachty, SZK) A település 1920 előtt Gömör és Kishont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. Mindössze három izraelita élt a község területén az 1941. évi népszámlálás időszakában. Nevüket nem ismerjük. A Yad Vashem adatbázisa három olyan személy emlékét őrzi, akik a községben születtek. Lédererné Stern Kornélia - az adatközlő, Márga Jungreisz-Stern szerint - 1916-ban látta meg a napvilágot. Apja utóneve Naftali, édesanyjáé Pesia volt. Férje utónevét a héberből nem tudták érthetően visszafordítani. Friedmann József 1907. február 12-én született. Anyja Kohn Frida volt. Munkaszolgálatosként a keleti hadszíntéren, Nyikolajevka mellett tűnt el. Wiesel Jenő 1904. február 22-én jött a világra, édesanyját Linzer Rózának hívták. Ő is a keleti hadszíntéren tűnt el. Forrás: 1941. népsz. Terbeléd (Trebel'ovce, SZK) 1848-ban Honn József 36 éves haszonbérlő négyfős, és a 61 éves Mühlstein Mihály (szintén haszonbérlő) ugyanennyi személyt számoló családja élt itt. 1870-ben a 378 lakosból heten voltak az izraelita hitfelekezet tagjai. 1910-ben azonban már egyikük sem élt itt. A község 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1941-ben négy személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Nevüket nem ismerjük. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 990.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz. Terény A településen már a 19. század első felében is éltek izraeliták. 1848-ban egy fiatal házaspárt írtak itt össze. Schmidl Móric 28 éves volt, akárcsak felesége, Rosenbaum Mária. Öt gyermeket neveltek, közülük a 8 éves Sándor volt a legidősebb, már ő is Terényben született. Velük élt Kohn Maris nevű, cserhátsurányi születésű, 18 esztendős szolgálójuk is. Móric haszonbérlő volt. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a faluban. Schwartz Márton a helybeli katolikus elemi iskolába járt. A század második felében a helyi izraeliták száma 15-20 között mozgott. A 20. században azonban tíz alá csökkent, 1941-ben a település 963 lakosából már mindössze csak ketten tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Klein Mórné cserhátsurányi lakosnak volt 160 holdat meghaladó birtoka. Az áldozatok közül Fischer Sándor és felesége szatócsboltot működtetett a faluban. Ingatlantulajdonuk „egyszerű falusi lakóház, udvarral" volt. TERÉNYI ÁLDOZATOK Fischer Sándor = Weisz Aranka • an: Offner Róza • ap: Fischer Bernát • szh: Péterréve • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • „Fischer Sándor kereskedő Péterrévén, 1887-ben született. Középiskoláit Nagyváradon és Baján járta ki, majd gazdasági pályára lépett. 1929 óta áll fenn terényi üzlete és dohánytőzsdéje. Neje: Weisz Aranka." Fischer Sándorné *Weisz Aranka • an: Frőlich Rozália • ap: Weisz Miksa • szh: - • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: W. 7. c/3. Öi. 982.; NML VI. 501.1.; Vallási adatok 46.; 1941. népsz.; Gazdacímtár 179.; NML XXIV. 101. 21.376/1950. Tereske Az 1848. évi megyei türelmi összeírás öt izraelitát talált Tereskén. Arnstein Fülöp 24 éves volt, Alsópetényben született és haszonbérlőként dolgozott. Budáról vett feleséget, a 19 esztendős Fánit. 733