Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Szente
zül összesen hatan tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A községi jegyző 1945-ben özv. Sámuel Bernátné, valamint gyermekei, az 1906-ban született Szerén és az 1914-es Jolán, továbbá József (szül. 1900) és Jenő (szül. 1908) elhagyott javait írta össze. Közülük - a jegyző állítása szerint - csak özv. Sámuelné nem tért vissza a faluba az utolsó háborús év végéig. Sámuelné tulajdonában a következő javak voltak: 4 szoba, 2 konyha, 1 éléskamra, 2 raktárhelyiség, 3 istálló, 1 fáskamra, 1 fészer és 1 pince; mindezek berendezései; továbbá 4 db kocsi, 2 eke, 1 borona, 1 szecskavágó, 1 daráló és 1 répavágó; 2 ló és 1 tehén; egy szódagyártó üzem és két, berendezett üzlet. Megjegyzés: „A lakóház rongált, két raktárhelyiség lebontva, a felsorolt ingóságok és berendezések teljes egészében megsemmisültek." Visszatérte után az egyik lány, Szerén, édesanyja jogán folytatni akarta a szatócsüzlet működtetését, melyre engedélyt is kapott. Sámuel József volt munkaszolgálatos összeírt javai: lakóház háromnegyedének tulajdona, 3 szoba, 2 konyha, 2 kamra, 1 raktárhelyiség, 1 istálló, 2 pince; mindezek berendezése; 2 kocsi, 2 eke, 2 borona, 1 szecskavágó, 1 répavágó, 2 pár lószerszám, 2 ló, 1 tehén, 20 baromfi. A ház megrongálódott, az ingóságok jóformán teljes egésze, 95%-a elpusztult. József a háború előtt mészkő-kitermeléssel és égetéssel foglalkozott. Visszatérte után ismét kiváltotta iparigazolványát. A német ajkú településen ő lett a helyi nemzeti bizottság elnöke. Sámuel Jenő szintén megjárta a munkaszolgálatot. Az előbb felsorolt javak egynegyedének volt a tulajdonosa. Hazatérte után kocsmaiparra kért és kapott engedélyt. Az özvegy édesanya, illetőleg egyik gyermeke a holocaust áldozata lett. SZENDEHELYI ÁLDOZATOK Sámuel Bernátné, özv. *Schwartz Rozália • an: - • ap: - • ék: - év • hé: 1944 • hh: dep. • af: lev. dok. Sámuel Dávid • an: Schwartz Rozália • ap: Sámuel Bernát • ék:38év • hé: 1943 * hh:- • af:anyakönyv Forrás: Vallási adatok 42.; 1941. népsz.; NML IV. 512.2. 933/1945.; NML IV. 512. 436/1945.; NML IV. 512. 376/ 1945.; NML IV. 512. 2468/1946. Szenté Az 1848-as megyei összeírás Szentén hat izraelita lelket említ. Itt élt az alsópetényi születésű, 30 esztendős, „becsületes" mészáros, Friss (Frisch) Sámuel és családja: felesége, valamint hároméves kisfia. A másik család feje, Reichsfeld Károly 26 éves volt és Nyitrán látta meg a napvilágot. Feleségét és kisfiát tartotta el, sakterként. 1878-ban három iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Hoffmann István, valamint Frisch Adolf és Matild a helybeli katolikus elemibe jártak. Később a helybeli zsidók lélekszáma valamivel meghaladta a tíz főt, ez azonban 1941-re hét főre apadt. A két világháború között itt élt Pollatsek Arrnin földbirtokos, aki 1864-ben született, iskolái elvégzése után pedig a kereskedelmi pályára lépett. 1918-ban került Nógrád megyébe. Szentén, egy közel 200 kh-as birtokon gazdálkodott. Mint virilis, tagja volt a községi képviselő-testületnek is. Nejét Blumberger Antóniának hívták. Két fiút, Dezsőt és Emilt neveltek fel. (Emil - feltételezhetően - később Balassagyarmatra, illetőleg Mohorára költözött.) A sors tragikus fordulataira példa az, ahogyan az első háborús évek valamelyikében elhunyt Pollatsek Ármin emléke megőrződött a síremlékén. A kő ugyanis Rosenbaum kőfaragónál, Balassagyarmaton, még a deportálások előtt elkészült. Az örökös, Pollatsek Dezső 1945 októberében szállította el, az elhagyott raktár egyik sarkában rálelve. 1942-ből a helyben élő Schusdek János 1 kh 1176 négyszögölnyi szőlőbirtokáról maradtak fenn adatok. Még ugyanebben az évben a Nógrádvármegyei Közjóléti Szövetkezet a községben Schusdek Anna 299 kataszrális holdas birtokát is kiigényelte telepítés, illetőleg kishaszonbérletbe adás céljára. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Szentén Schusdek János és György 303 kh 301 négyszögöles, és Pollatsek Dezső 77 kh 1026 négyszögöles ingatlanát sorolták fel. A községi jegyző 1945-ben Lengyel Béla és egy családtagjának, valamint Weisz Emil és további két hozzátartozójának előző évi elhurcolásáról tudott. (A községben a kétbodonyi Weisz Adolfnak is volt 726
