Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Szátok - Szécsénke
Sopronbánfalvánál vesztette életét, míg Mózes 1943-ban, Erdély Romániához tartozó részén halt meg. Feltételezésünk szerint már nem szarvasgedei illetőségűnek számítottak. Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 988.; NML VI. 501.1.; Vallási adatok 42.; 1941. népsz. Szátok Szátokon 1848-ban egyetlen zsidó családot írtak össze. Klain (Klein) Salamon 30 éves kocsmáros és mészáros Nógrádsipeken született. Felesége, a nála kilenc esztendővel fiatalabb Schmidl Erzsébet szülőhelyét nem ismerjük. Egyéves gyermeküket nevelték, és velük élt Erzsébet 5 esztendős húga is. Az 1870. évi országos népszámlálás Alsó- és Felső-Szátokon összesen 15 izraelitát mutatott ki. A községnek ekkor 504 lakosa volt. Számuk a későbbi évtizedekben a következőképpen alakult: 1880ban 8,1890-ben 13,1900-ban 6,1910-ben 16,1920ban 22,1930-ban 14 izraelita élt itt. 1941-ben 500 lakosa volt a kicsiny településnek, akik közül csak hárman tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között a kétbodonyi Brack Ignácnak 103 kh, a balassagyarmati Kertész Miklósnak 138 kh birtoka volt a falu határában. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Szátokon a már említett Brach-féle földingatlant vették fel a listára. A tereskei körjegyző 1945-ben kelt jelentése szerint a községből Vollner Fülöpöt és feleségét deportálták. Egy szoba-konyhás ház, két üzlethelyiség, egy másik kétszoba-konyhás ház, továbbá 400 négyszögöl szántó és ugyanennyi szőlő maradt utánuk. A irat megjegyzi: „Vissza nem tértek." A YVA-ban találtuk meg fiukat, akit az adatközlő egyértelműen idevalósi lakosnak tartott, bár megjegyezte, hogy a háború alatt már Balassagyarmaton élt. Mi az előbbi közlést figyelembe véve tekintjük szátoki áldozatnak. SZÁTOKI ÁLDOZATOK Vollner Fülöp • an: - • ap: - • szh: - • ék: -év • hé: - • hh: - • af: Bgy. eml. Vollner Fülöpné •an:- • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: - • af: Bgy. eml. Vollner N. = Brüll Jozefa • an: - • ap: Vollner Fülöp • szh: Szátok • ék: 23 év •hé:- • hh: - • af: YVA • ül. biz. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; Gazdacímtar 181.; 1870. népsz.; Vallási adatok 42.; 1941. népsz.; NML V. 302. 250/1944. Szécsénke Szécsénkén 1848-ban négy zsidó családot írtak öszsze: Pinkász Éliás, Lengyel Jakab, Ágler Farkas és özv. Schneller Jakabné hozzátartozóit. A családfők közt találunk bőrkereskedőt, egyszerű napszámost, kocsmárost és haszonbérlőt. Pinkász Eliást „becsületesnek", míg a többieket „jónak" nyilvánították az összeírás készítői. Előbbi származott a legtávolabbi vidékről, a Szatmár megyei Szentkirályiban látta meg a napvilágot, 52 évvel azelőtt. A felnőttek a környék falvaiban (Kétbodony, Magyarnándor) - illetőleg Ádler Farkas Szolnokabonyban - születtek. Összesen 23 lélek tartozott a közösséghez. 1878-ban 5 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a faluban. Éliás Móric, Adolf, Henrik, valamint Schneller Károly és Száli helyben tanult egy magántanítónál. Az 1870. évi országos népszámlálás 9 izraelitát mutatott ki a község 357 lakosa között. Számuk az elkövetkező évtizedekben az alábbiak szerint alakult: 1880-ban 12,1890-ben 8,1900-ban 7,1910-ben 6,1920-ban 9,1930-ban 8 izraelita élt itt. 1941-ben 415 polgára volt a kicsiny településnek, akik közül mindössze ketten tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Schweitzer Henrik kocsmáros és szatócsról van adatunk, aki Romhányban született, 1864-ben. Szüleinél tanult, 1889ben azután önállósította magát. Ekkor vette feleségül Pollák Rozáliát. Tagja volt a községi képviselő-testületnek. Négy hold szántófölddel is rendelkezett. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; NML VI. 501.1.; Gazdacímtár 181.; 1870. népsz.; Vallási adatok 42.; 1941. népsz. 709
