Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Pusztaberki - Rád
napvilágot, 1826-ban. Egyetlen leányuk, a kis Borbála mindössze negyedéves volt. 1878-ban 6 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a nógrádi községben. Klein Adolf (8 éves) és Gyula (6), Grosz Simon (9), Klein Matilda (9), Deutsch Rozália (10) és Kaufman Karolin (7) oktatója egyaránt Singer Salamon magántanító volt. Az 1870. évi országos népszámlálás 8 izraelitát mutatott ki a 419 lakosú településen. Számuk 1910ben is csak hét volt. A két világháború között 700 kh-as birtoka volt Weisz Bertalannak. Pogonynak 1941-ben 742 lakosa volt, akik közül mindöszsze egy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Személyét nem sikerült azonosítanunk, talán a fent említett Weisz Bertalan volt, akit 1944-ben deportáltak, és nem tért vissza. (Pogonyban született, 1872-ben. A YVA adatlapja szerint az elhurcolása előtt már Egerben lakott. Az iratokból két fiáról tudjuk, hogy a háború után szintén Egerben éltek.) Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; NML VI. 501.1.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947. Pusztaberki Berkipusztán 1848-ban nem kevesebb, mint hét zsidó családot írtak össze Nógrád vármegye kiküldöttei: Baum Bernát, Svertz Bernát, Holler Ábrahám, Vaisz József, Sistancz Ádám, Mojzes Jakab és özv. Lebl Rozália hozzátartozóit. A családfők valamennyien kocsmát béreltek, kivéve Mojzesékat, akik ronggyal kereskedtek. Mindnyájukat - beleértve özv. Leblnét is - „erényes"-nek tartották az összeírok. A felnőttek a környék falvaiban látták meg a napvilágot (Becske, Alsópetény, Rétság, Kisecset, Romhány, Penc). A gyermekek azonban már többnyire itt születtek. Az 1870. évi országos népszámlálás 8 izraelitát mutatott ki a község 201 lakosa között. Számuk az elkövetkező évtizedekben a következőképp alakult: 1880-ban 9,1890-ben 5,1900-ban 9,1910-ben 12,1920-ban 4 izraelita élt itt, 1930-ban azonban már egy sem. 1941-ben 201 lakosa volt a kicsiny nógrádi településnek, és közülük öten tartoztak a zsidótörvények hatályfe alá. A két világháború között a horpácsi Csillag Somának 2 kh, az érsekvadkerti Fischer Jakabnak 9 kh, a budapesti Wiener Mórnak pedig 147 kh földje volt a községben. 1942-ben a borsosberényi körjegyző dr. Feledi Jenő - már igénybe vett - 79 holdas birtokát tartotta házhelyek kialakítására alkalmasnak. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Pusztaberkin Wiener Mór és társai 122 kh 1549 négyszögöl földjét vették számba. (Wienerre lásd még a Borsosberénynél írtakat!) Holocaust-áldozatot nem azonosítottunk a településről. A Yad Vashem adatbázisa őrzi Ehrlich Árpád emlékét, aki itt született, az adatlap szerint 1902-ben, Schwarcz Fanni gyermekeként. Árpád munkaszolgálatosként tűnt el a keleti hadszíntéren. (Ehrlich vezetéknevű áldozatokat ismerünk Kétbodonyból és Kisterenyéről is.) Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 984.; Gazdacímtár 181.; 1870. népsz.; Vallási adatok 38.; 1941. népsz.; NML V. 302. 250/1944.; NML IV. 454. 20. 2079/1942.122. Rád (Ma: Pest m.) 1848-ban hét izraelita család élt a faluban. Közülük Bek Mihály és Barna Lőrinc voltak helybeli születésűek. Előbbi 28 éves, „becsületes" alkusz, utóbbi 45 éves jobbágy volt (ami ebben a korban ritkaságszámba ment errefelé). Volt a családfők között kocsmáros, kereskedő és „rongyász" is. Születésre nézve erdőtarcsait, pencit, nyitrait, somogyit találunk közöttük. A közösséghez összesen negyven lélek tartozott. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Veisz Bertát egy katolikus tanító, Mocsáry János vezette be az elemi ismeretekbe. 1870-ben még negyven zsidó élt Radon. A század második felében azonban számuk harminc, majd húsz alá csökkent. Az 1930. évi összeírás még 17 lelket talált itt, 1941-ben azonban már csak hatan tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. 1944 elején számba vették a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be 663
