Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Nógrádmegyer

sal, hogy „kommunista érzelmű", 1942. november 15-én internálták. Vélhetően onnan került a megsemmisítő táborba, mivel elzárása még 1944 májusában is fennállt. NÓGRÁDMARCALI ÁLDOZATOK Deutsch József • an: Weiner Gizella • ap: Deutsch Sámuel • szh: - • ék: 46 év • hé: 1945 • hh: dep. • aj: anyakönyv • „Deutsch József vegyeskereskedő Nógrádmarcalon született, 1899-ben, középiskoláit Budapesten végezte, majd a mészárosipart tanulta ki. Üzletét, amelyet 1932 óta vezet, nagyatyja, Jakab cca. 80 év előtt alapította, és atyja, Sámuel 1932ig folytatta." Deutsch Sámuelné *Weiner Gizella • an: Zimmer Emma • ap: Weiner Mór • szh: - • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; 1870. népsz.; Vallási adatok 34-35.; Gazdacímtár 179.; 1941. népsz.; Zólyomi József: Nógrádmarcal története. Nógrádmarcal, 2000. 52. és 80.; NML IV. 454. 22.10713/1942.3.; NML IV. 454. 10267/1944.1-2. Nógrádmegyer A19. század közepén a községben még 45 izraelitát írtak össze. Számuk 1880-ra 40 alá csökkent, s a század végén már csak 20-an éltek itt. Ez a lélekszám, némi hullámzással, megőrződött egészen a deportálásukig. 1878-ban 7 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze Nógrádmegyer faluban. Közülük Kohn Adolf (7 éves), Kohn Márk (6), Gutfreund Paulina (7), Sneider Gábor (9) helyben, Goldner Mór kezei alatt tanult. A10 éves Gutfreund Ilona Budapesten, zárdában nevelkedett, míg Sneider Eleonóra (11) neve mellett a „nem tanult soha", Sneider Mihályénál (12) pedig a következő megjegyzés olvasható: „Rk. hitfelekezetü, tanítója Márkus István". A két világháború között nagyobb, 150 kh-as birtoka volt itt Hercog János és Schwarcz Ferenc bérlőknek, valamint több mint 400 kh-on gazdálkodott Pauncz Ferenc és Izidor. Schwarcz özv. Szigethy Ferencné birtokát bérelte egészen 1942-ig, amikor is a tulajdonos a megszüntetés mellett döntött, a gazdaság vezetését saját kézbe vette, a gazdasági felszerelést pedig megváltotta. 1941-ben az 1699 lakos közül 18 fő számított zsidónak. A háborús bevonulások következtében 1943-ban megürült körorvosi állás betöltésére néhány hónapra Nógrádmegyerre rendelték dr. Hartmann Artúr rahói orvost. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezőgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szőlő és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Megyerről a már említett Pauncz Ferenc 658 kh-as birtoka is. A községi jegyző 1945 végén a következő családok deportálásáról számolt be egyik jelentésében: Pauncz Izidor 3, Grünfeld Márton 5, Pauncz Ferenc 4, Schvarcz Ferenc 3, Ádám Sándor 2, Horn Emil 4 fős családját hurcolták el. Ez összesen 21 lélek, tehát jóval több, mint ahányat három évvel azelőtt összeírtak. Értékes gyűjtést végzett - és küldött meg nekünk - a falu idős lakói között Horváth József, a helyi művelődési ház igazgatója. Tanulmánya a következő négy, nógrádmegyeri zsidó családot sorolja fel: Pauncz Izidor földbirtokos Pauncz Izidorné Pauncz Ferenc (intéző, Izidor testvére) Pauncz Ferenc kereskedő Pauncz Ferencné Gyermekük: Ervin (kiskorú) Grünfeld Márton kereskedő, kocsmáros Grünfeld Mártonné Gyermekeik: Gyula, Hedvig, Sándor, Rozália (Rózsi), Ernő Schwarcz Ferenc Schwarcz Ferencné Gyermekük: György (kiskorú) Ez összesen 16 fő (az 1945-ös jegyzői jelentéshez képest kimaradt az Ádám és a Horn család 6 tagja). Az igazgató úr írása szól arról, hogy a zsidó családok „mindig jó kapcsolatban éltek a megyeriékkel. Gyermekeiket a falu egyházi iskolájában taníttatták. A zsidó gyerekek együtt játszottak, nevelkedtek, állatokra vigyáztak a falusi gyerekekkel. A koncentrációs táborokban szinte valamenynyien odavesztek." A lakosság körében elterjedt 652