Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Nagyoroszi

A két világháború között a szécsényi Gross Jenőnek volt itt nagyobb, 75 holdas birtoka. A 2305 lóci közül 1941-ben mindössze 2 izraelita tartozott a zsidótörvények hatálya alá. A községi jegyző jelentése 1945-ben Gömöri Henrik és két családtagjának deportálásáról tudósít. Az iratból kiderül az is, hogy a családfő 1945 végén már viszszatért a településre. NAGYLÓCI ÁLDOZAT Gömöri Henrikné *Fischer Sarolta • an: Borger Teréz • ap: Fischer Fülöp • szh: - • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • afi anyakönyv Forrás: 1870. népsz.; Vallási adatok 32.; Gazdacímtár 184.; 1941. népsz.; NML IV. 518. a) 8. 2014/1945. sz. Nagyoroszi Nagyorosziban - a Zsidó Lexikon szerzői szerint - 1833-ban alakult meg az ortodox hitközség. Alapítói az itt letelepedett kereskedők voltak. Az első rabbija Ungar Akiba volt, aki „rövid, de eredményes" tevékenysége után Szügyben hunyt el. Első elöljárói között Hoffmann Dávid földbirtokost, Gráber Nándor végrehajtót, Kalmár Armin orvost és Kiszner Mór kereskedőt tartjuk számon. A kis hitközség szegénysége miatt nem építhetett magának templomot, így az istentiszteleteket magánházakban kényszerültek megtartani. 1848-ban kilenc izraelita élt a településen. Hofman József Herencsényben született, 1815-ben. Feleségével, a 31 esztendős, varsányi születésű Klain (Klein) Fánival boltot vezettek a községben. Csak röviddel az összeírás időpontja előtt érkeztek Orosziba, hiszen három gyermekük közül még a kétesztendős Julianna is az apa szülőfalujában látta meg a napvilágot. Herman Müller huszonkét évvel azelőtt született, Szügyben. Festőként kereste kenyerét. Felesége, Rojsz Örzse nógrádmarcali származású volt, 1830-ban született. A szabadságharcot követő évtizedekben a helyi zsidóság száma jelentősen növekedett. Az 1870. évi országos népszámlálás 49 izraelitát talált a mezőváros 1966 lakosa között. 1880-ban már 85,1890ben 64,1900-ban 82,1910-ben 64,1920-ban 86,1930ban 68 tagja volt az izraelita közösségnek. 1878-ban tizenkét iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze. Közülük Róth Karolina, Johanna és Franciska, Rozenbaum Gyula és Schiffer Terézia a helybeli Princz Adolf tanítónál, míg a többiek: Schweitzer Gábor (12 éves), Schweitzer Gábor (9 éves), Manó, Ilona, Klein Sándor, Berger Ferenc és Mari pedig Kollman Miksa magántanítónál sajátították el az elemi ismereteket. Az izraelita elemi magániskolát 1887-ben alapították. Az iskoláról szóló írás szerzője szerint a benne folyó oktatás mindvégig magyar nyelvű volt. 1900-ban Lőwy Ignác volt az egy tantermes intézmény tanítója és tulajdonosa is egyben. A ránk maradt feljegyzés megemlíti, hogy az iskola felszerelése „megfelelő", tanulóinak létszáma az év átlagában kilenc fő volt. Ez csak az iskoláskorú zsidó gyermekek kisebbik részét tette ki, hiszen ekkor a 294 tankötelesből húszan voltak izraelita hiten. A 20. század elején Wiener Mór és Csillag Soma saját, Róth Vilmos bérelt birtokon gazdálkodott a községben. Az első világháborúban részt vevő zsidók közül hárman estek el a harctereken Nagyorosziból. A hitközség anyakönyvi kerületéhez tartoztak még az alábbi települések: Agárd, Alsó- és Felsőpetény, Alsó- és Felsősáp, Bánk, Borsosberény, Debercsény, Diósjenő, Érsekvadkert, Keszeg, Kétbodony, Kisecset, Kösd, Legend, Nógrád, Nógrádverőce, Nőtincs, Penc, Pusztaberki, Pusztaszécsénke, Rád, Rétság, Romhány, Szátok, Szendehely, Szenté és Tolmács is. Később az anyakönyvi kerület központja Érsekvadkertre került. A nagyoroszi közösség lélekszáma - a Zsidó Lexikon adatai szerint - 1929-ben 132 fő, az adófizetőké pedig 14 volt. (Ez utóbbi szám csak Nagyoroszi községre vonatkozik.) Foglalkozásukat tekintve túlnyomórészt kereskedést vezettek. A hitközség 1929. évi vezetősége: Lőrinc Izsák rabbi, Kiszner Mór elnök, Berger Bernát pénztárnok, Bischitz Ármin jegyző. A településen az izraelitáknak imaházuk volt, mely egészen 1944-ig működött. 1933 óta már Polák Zakariás volt a hitközség lelkésze. Sátoraljaújhelyen született, 1909-ben. Papi tanulmányait a balassagyarmati, paksi és az újhelyi rabbinál végezte. Vezetése alatt működött a nagyoroszi jesiva is. 1944-ben azonban már az ér629