Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Mohora

mert jövendőnkről, a magyar kisgyermekekről van szó. ... Mohóra, 1944. május hó 6-án." A dön­tést nem ismerjük. Lőwy Adolfról és feleségéről, Erdélyi Saroltáról már szóltunk könyvünk gettósítással kapcsolatos fejezetében. A Lőwy család mindkét tagja orvos volt. Dr. Gyenes Vilmos körorvos távozása után, 1919. december 15-én vették át a körorvosi állást, amiben 1920. március 18-án véglegesítették őket. Lakásuk és rendelőjük az ún. Bittera-kastélyban volt. Róluk a községi monográfia így ír: „Fizetésük kevés volt. Megélhetésüket segítették az uradal­mak. Mint kommenciós orvosok, az évi fizetés fe­jében tüzelőt, gabonát, hízott sertést kaptak. Ennek fejében ellátták az uradalmi alkalmazottak és cse­lédek gyógykezelését. A rendelő berendezésére, műszerekre, kötszerekre támogatást sehonnan sem kaptak. A maguk erejéből kellett ezeket biztosíta­ni. A nagy orvosi kör ellenére kevés volt a beteg, kevesen voltak biztosítva. Az orvosnak nem min­denki tudott fizetni. Ha ellenszolgáltatás nélkül ke­zelte is a beteget, a gyógyszert kiváltani már nem tudták. Gyakran szánalmas kép fogadta az orvost, amikor a családokhoz betért. Az uradalmi cselédek előnyösebb helyzetben voltak. Az orvos sokszor került összeütközésbe a grófi uradalom intézőjével, Stangl Istvánnal, aki sokallta a felírt gyógyszert. A recepteket neki kel­lett láttamoztatnia, hogy a beteg a patikában meg­kaphassa a gyógyszerét. Volt rá eset, hogy a recep­tet, melyre a beteg gyermek részére kétféle gyógy­szer volt felírva, kettétépte, s csak az egyik felét adta oda az anyának, mondván: 'az is elég neki'." Lőwy doktort és feleségét 1943-ban, a zsidótör­vények miatt távolították el állásukból. A megyei tiszti főorvos - az orvoshiányra hivatkozva - igye­kezett őt állásában megtartani, de ehhez a belügy­miniszter nem járult hozzá. Ennek ellenére a köz­ségben maradtak. Miként Czilczer György köny­vünkben is közölt visszaemlékezése megőrizte, amikor a gettóba kellett vonulnia, „dr. Lőwy Adolf mohorai körorvos úgy érkezett be, hogy minden­ki hozott be falujából egy-egy bútordarabot külön szekéren, így akartak rajta segíteni". Csak az 1925­ben született Éva lányukról tudjuk, hogy vissza­tért a deportálásból. 1947-ben már Budapesten élt. A kisebbik Lőwy lány, az 1928-ban világra jött Zsu­zsi sorsát nem ismerjük. A család azelőtt Deber­csény községben is bírt 80 kh földet. Polacsek Emilről, feleségéről és Zsuzsi nevű lá­nyukról alig rendelkezünk ismerettel. (Emil való­színűleg azonos a Szentén birtokos Pollatsek Ár­min gyermekével.) Az 1945-ös jegyzői jelentés is megfeledkezik deportálásukról. Ennek az lehetett az oka, hogy a család Balassagyarmaton is rendel­kezett házzal, és talán odatartozónak tartották őket. A YVA adatlapjai azonban egyértelműen mutat­ják idevalósi illetőségüket. A feleség testvére, Mag­dalena Berger 1979-ben és 1999-ben ismételten adatlapot töltött ki a család mindhárom tagjáról a YVA számára (utóbbihoz a fényképeiket is mellé­kelte). A családot egyértelműen mohorainak tar­totta. Az egyik lapon Polacsek Emil mint földbir­tokos szerepel. A források szerint gettóba került özv. Schwartz Józsefné és lányai, Éva és Ágnes is. (Jeli Ferenc ­szerintünk tévesen - a lányok apjaként Schwartz Gábort jelöli meg.) A család az 1930-as évek elején került Mohorára, az 1927-ben épült Udvarnoky-fé­le kastélyt bérelték, amely akkor balassagyarmati zsidó családok tulajdonában volt. A család berce­li eredetű lehetett, erre vall részben az, hogy Éva lányuk ott született 1927. december 24-én, másrészt az 1935-ös birtokos kataszter adatai is ezt erősítik. Ekkor még ugyanis nem Schwartzék bérelték Kle­in Dávid balassagyarmati kocsmáros és kereske­dő feleségétől a 200 holdat meghaladó birtokot, hanem Schwartz feleségének, Fischmann Honának a testvére, a Bérceién lakó Ernő. Schwartz József 1941-ben hunyt el, özvegye ezután vette át a bir­tok igazgatását. MOHORAI ÁLDOZATOK Deutsch Dávidné *Kohn Júlia • an: Jungreisz Ce­cília • ap: Kohn József • szh: - • ék: 81 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Deutsch Veronika • an: Grünhut Ilona • ap: De­utsch Mihály • szh: Mohóra • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Lőwy Adolf, dr. = Erdélyi Sára, dr. • an: Rosen­feld Fanni • ap: Lőwy Sámuel • szh: Debercsény • ék: 52 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv • „Dr. Lőwy Adolf körorvos 1893-ban, Debercsényben született. A középiskoláit Balassagyarmaton, az egyetemet pedig a fővárosban végezte és 1918-ban kapta meg diplomáját. A budakeszi tüdőszanatóri­umban kezdte működését, majd Romhány köror­626

Next

/
Thumbnails
Contents