Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Ludány - Lukanénye - Magyarnándor
Ludány 1870-ben Alsóludányban 348-an éltek, közülük 15en tartoztak az izraelita felekezethez. Felsőludány lakossága ugyanekkor 652 fő volt, köztük 10 zsidó. A Ludány néven egyesített településen 1910ben 1013-an éltek. A zsidók száma azonban már nem haladta meg a 9 főt. Az 1082 lakosú településen az 1941. évi népszámlálás során öten tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. 1942-ben a községi körjegyző Schlézinger Ignác örököseinek tulajdonát, összesen mintegy 120 holdat sorolt azon birtokok közé, amelyekből, szerinte, házhelyeket lehetne kialakítani. (Ignác nevén az 1935-ben kiadott Gazdacímtár 128 holdat említ, 1942-ben pedig 7 kh 849 négyszögöl szőlőbirtokát írták össze.) A körjegyző 1945-ben Földes János és 4 családtagja deportálásáról tudósított (közülük az esztendő végéig csak Földes Reené tért vissza). A megismert áldozatok közül Schlesinger Ernő és János kereskedők voltak. LUDÁNYI ÁLDOZATOK Földes (Schlézinger) Ernő = Steilauf Ilona • an: Kohn Karolin • ap: Schlézinger Ignác • szh: - • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Földes (Schlézinger) Ernőné *Steilauf Ilona • an: Heller Betti • ap: - • szh: - • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Földes (Schlézinger) János • an: Kohn Karolin • ap: Schlézinger Ignác • szh: - • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Schlézinger Ignácné, özv. *Kohn Karolin • an: Diamant Netti • ap: Kohn Ábrahám • szh: - • ék: 78 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Gazdacímtár 184.; NML IV. 454. 22.10713/1942. 3. Lukanénye (Nenince, SZK) A település 1920 előtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. 1941-ben mindössze két izraelita és egy keresztény zsidó élt a 901 fős településen. 1942-ből a helybeli Elek Mór 120 négyszögölnyi szőlőbirtokáról maradtak fenn adatok. Az áldozatok közül csupán egyetlen személyt sikerült azonosítanunk. A Yad Vashem adatbázisa tartalmazza Gansel Tibor (szül. Lukanénye, 1917. Édesanyja: Fischer Sári) és Fischer Ferenc (szül. Lukanénye, 1901. Édesanyja: Reich Berta) adatait. Mindketten a keleti hadszíntéren - nyilván munkaszolgálatosként tűntek el. illetőségüket nem tudtuk megállapítani. LUKANÉNYEI ÁLDOZAT Laskinszkyné *Elek Edit • an: - • ap: - • szh: Budapest • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: YVA Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 454. 22.10713/1942. 3. Magyarnándor A faluban 1848-ban két zsidó család élt. Lengyel Mózes 1810-ben született, Becskén. Nejével és három gyermekével élt egy fedél alatt. Az összeírok szerint „bir 1 Vi telket". Fráter Mózes 38 éves volt az összeírás időpontjában. Torontál megyében született, Szentjakabon. Földbérlőként tartotta el nejét és öt gyermekét. 1870-ben a község 648 lakójából 33 fő tartozott az izraelita felekezethez. A lélekszám további változásai: 1880: 38,1890:36,1900: 22,1910:13,1920: 14,1930: 8 fő. A két világháború között Susiczky Mórné bérelt nagyobb, 220 holdas birtokot a falu határában. Gőzmalom résztulajdona volt Magyarnándorban Müller Alfrédnek és Müller Jenőné szül. Braunstein Editnek, akik galgagutai lakosok voltak. Az „Etelka" malmot 1942-ben Kiss Péter cserhátsurányi molnármester bérelte. A községben 1941-ben 9 izraelita élt. A lakosság lélekszáma ekkor meghaladta az ezret. A háború után, 1945-ben, a község jegyzője Virág Imre, valamint neje, továbbá Fischer Aladár és felesége deportálásáról tett jelentést. Az utóbbi családból a férj visszatért, majd Budapestre költözött. A családtagok számáról nincs adatunk. 619
