Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Fülekpilis - Fülekpüspöki - Gács
zárólag a Yad Vashem adatbázisára hagyatkozhattunk, itt viszont megnehezíti az értékelést, hogy a Kovácsi nevet láthatólag több Kárpát-medencei településsel azonosítja a keresőprogram. A Nógrád megyei Fülekkovácsi pontos elkülönítését csak pótlólagos adatokkal tudnánk megtenni. Két személy helyi illetőségét látjuk valószínűnek, ezért őket felvettük a nógrádi áldozatok listájára. A YVA szerint 1908-ban itt született az a Pintér Irén is, akit 1942-ben Nagymihályból (Michalovce) szállítottak lágerbe. További sorsáról nem rendelkezünk adattal. 1946 közepéig mindössze Rubinstein Lajos érkezett vissza a községbe. FÜLEKKOVÁCSI ÁLDOZATOK Kapnerné, özv. *Rosenberg Gizella • an: - • ap: • szh: - • ék: 61 év • hé: 1943 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Weisz Shlomo • an: - • ap: - • szh: Fülekkovácsi • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 454. 27. 620/1943. Fülekpilis (Ples, SZK) A községben két zsidó család élt 1848ban. Rosenberg József 39 éves, dombóvári születésű „házhelyes gazda és árendás" nejét, a Somosújfaluban született, 31 éves Klein Johannát, egy fiát és három lányát tartotta el. Kohn Jakab családja hatfős volt, feleségével, négy fiával és egy lányával éltek egy fedél alatt. Jakab 39. évében járt, öt évvel idősebb nejénél. Mindketten Szécsényben látták meg a napvilágot. A családfőt „árendás kocsmáros"-ként írták össze a megye kiküldöttei. 1870-ben a község 360 lakója közül heten voltak zsidók. 1910-ben egyetlen izraelita sem élt itt, míg 1941-ben 4 főt írtak össze a 868 lakosból. Fülekpilis 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. Az áldozatok közül senkit sem sikerült azonosítanunk. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 991.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz. Fülekpüspöki (Biskupice, SZK) 1870-ben 704 lakosa volt a községnek, közülük tízen tartoztak az izraelita felekezethez. 1910-re a falu lélekszáma alig változott, a zsidóké azonban 3 főre csökkent. A település 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. Az 1941. évi országos összeírás idején mindössze egyetlen lakos tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Nevét nem sikerült megállapítanunk. A Yad Vashem adatbázisában találhatók „Biskupice" faluban élt személyek, azonban valószínű, hogy ők Pozsonypüspökin éltek. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz. Gács (Halic, SZK) A kicsiny mezővárosban 1848-ban 26 izraelitát írtak össze a megye kiküldöttei. A családfők közül csupán a 35 esztendős Stern Henrik és a négy esztendővel fiatalabb Stern Károly esetében jegyezték fel, hogy már itt, Gács településen születtek. A többiek mindannyian máshol látták meg a napvilágot (Szécsény, Sárospatak, Miskolc, Óvár, Mucsiny, Olistyán). Foglalkozásukat tekintve Polatsek László és neje, Kohn Júlia kereskedők voltak. 21 éves Márkus fiukról azt jegyzik fel, hogy „apja házánál" él. A15 éves Vilhelm tímár volt Losoncon, a 17 esztendős Száli pedig még iskolai tanuló. Stern Leopold 1809-ben született Szécsényben. Sárospatakról vett feleséget, árendásként kereste kenyerét. Gyermekeik közül a 18 éves Adolf (róla megjegyzik, hogy „kitanult kereskedő") és a két esztendővel fiatalabb Hani még édesanyjuk szülővárosában látták meg a napvilágot, míg a további három gyermek már a nógrádi településen. A család 14-15 éve költözhetett Gácsra. Stern Henrik - mint említettük - már itt született. Felesége, Stern Mária, miskolci volt. A család szintén bérlőként („árendás"-ként) tartotta fenn magát. Egyetlen gyermeket neveltek. Fiser (Fischer) Bernát 49. évében járt, feleségét nem írták össze. Boltosként öt gyermeke sorsáról 536
