Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Érsekvadkert
öl szántóval, félakkora házhellyel, 1 anyasertéssel, végül pedig egy fűszerüzlet teljes berendezésével rendelkezett 1944-ben, még gettóba hurcolása előtt. Az áldozatok nevét Gazsó Árpád jelenlegi körjegyző értesítéséből vertük: „Erdőtarcsa községben lévő ravatalozó falán található emléktábla a településről elhurcolt zsidó áldozatokról." ERDŐTARCSAI ÁLDOZATOK Farkas Józsefné, özv. *Gerő Jolán • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: - • af: lev. dok. Forschner Ernőné *Menczelesz Etelka • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: - • af: St. eml. Forschner Ilona • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - •hh:- • af: St. eml. Forschner Margit • an: - • ap: - • szh: - • ék:- év •hé: - • hh: - • af: St. eml. Gerő Józsefné, özv. *Schlézinger Hanni • an: - • ap: - • szh:- • ék: -év • hé: - • hh:- • af: lev. dok. Forrás: 1941. népsz.; NML V. 622.1. 1019/1945.; adatközlő: Gazsó Árpád körjegyző. Érsekvadkert A zsidók Vadkerten kezdetben a Zichy család tulajdonában lévő Szentlőrincpusztán telepedtek meg. Első említésük 1802-ből való. 1840-ben már 13-an éltek a községben. Öt évvel később, 1848-ban, egy fiatal, döntően más településekről ideszármazó zsidó népességet írtak össze. Itt élt ekkor a 36 éves, balassagyarmati születésű boltos, Ádám József és neje; Veiner Rozi 24 éves hajadon, akit egyedüliként - vadkerti születésűnek írtak; Jelen Mari 14 esztendős balassagyarmati származású szolgáló; Schvarcz Móric „itzés kocsmáros", aki 1819-ben látta meg a napvilágot szintén Balassagyarmaton. Grünbaum Cecil 20 éves, csecsei születésű hajadon megfelelő rovatába nem írtak foglalkozás-megjelölést. Schwarcz Rózsi „pinczérné" Pusztabodonyban jött a világra, 1832-ben. Lőwy Illésnél, 12 éves kora ellenére, a „boltos itzés" foglalkozás-megjelölést találjuk. Az izraeliták száma az 1860-as évektől szaporodott meg. A közösség létszáma a következőképpen alakult: 1870: 2364 lakosból 122 fő, 1880:97,1910: 63,1920: 59,1930: 57 lélek. A helyi zsidóság Autonóm Izraelita Hitközséget alkotott, mely az ortodox irányzatot követte. A hitközség alapítólevelét 1872-ben hagyták jóvá. A településen zsinagóga nem, csak imaház volt. Külön temetővel rendelkezett a közösség a falu déli kijáratánál. Azt megelőzően - a Zsidó Lexikon szerzője szerint - Szűcs község izraelita sírkertjébe temetkeztek. A vadkerti zsidók családi kapcsolatai messzi tájakra nyúltak. Adatunk van például arra, hogy Fischer Jeant, aki Érsekvadkerten, 1869-ben született, a franciaországi Drancyből deportálták Auschwitzba, ahol meggyilkolták. (YVA) A településen élő Fischer József 1926-ban így írt a lakosság vallásosságáról: „A zsidóság ragaszkodik hitéhez. Szorgalmasan látogatják a kis imaházat. A szombatot megtartják. Hagyományszerűen őrködnek hitük ezredéves szabályainak betartása felett. Mégis meg kell állapítanom, hogy a fiúk már nem veszik olyan szigorúan a vallási szabályokat, mint apáik tették A felekezetek között az egyetértés teljes. Megbecsülik egymást, mint ember az embert... nem hagyható ehelyütt megemlítés nélkül az a jóságos harmóniát keltő munka, amellyel Bakos kanonok munkálkodott mindig a felekezeti béke megteremtésén." (Bakos János kormányfőtanácsos, esztergomi kanonok 1905-1934-ig volt a község plébánosa.) A Betegsegélyező és Temetkezési Egylet (Chevra Kadisa) alapszabályát 1888-ban fogadták el. A hitközség elnöke ebben az időszakban Hirschfeld Adolf volt. A község gazdasági életében, áruellátásában a helyi zsidóság kulcsszerepet játszott. Az 1935-ös gazdacímtár adatai szerint Érsekvadkerten a következő izraelita felekezetű földtulajdonosok voltak: a dejtári Öszterreicher Gábor és Mihály az esztergomi érsekség 400 holdas bérletén gazdálkodott, a balassagyarmati Kertész Miklós 27 kh területtél bírt, a tereskei Pápa Zsigmond nevén 9 kh volt, Róth Jenő helybeli lakos pedig Soóky Endre 394 kh-as birtokát bérelte. Fischer Jakabnak 1935-ben 338 kh (Pusztaberkiben további 9 kh) föld szerepelt a nevén. Róla tudjuk, hogy 1867-ben, Érsekvadkerten született, fiatalon gazdasági pályára lépett, és atyjától, Józseftől örökölt birtokát vezette. Tagja volt a községi képviselő-testületnek és a megyei törvényhatósági bizottságnak is. Elnöke volt a gazdák szövetkezeté519
