Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Senkiföldjén – Nógrád vármegye gettóinak története - Embermentési kísérletek

dú család trezorját, az ígéretüket betartva, valóban közbenjártak a katonai szerveknél. A családfő betegágyához látogató csendőrkapitány ezekkel a szavakkal nyugtatta a rémült asszonyokat: „Jobb lesz maguknak, ha hozzátartozóik katonai munkaszolgálatban lesznek."(•39.) Volt, aki szó szerint az utolsó pillanatban menekült meg a deportálástól. így jártak a gyűjtőtábor építésére a gettóból kiküldött, majd elszállított (menekített) salgótarjáni férfiak. Amikor már egy hete az istállóban dolgoztak, „megjelent egy százados, és kihirdette, hogy... 16-50-ig minden férfinek sorakoznia kell". Hatvanba, Nagy gombosra vitték őket.

155 Ezek a HM által szervezett akciók valóban nagy fájdalommal jártak a magukra maradó nők és gyermekek számára. Kétségbeesésük fokát jól érzékeltetik a Szécsényből származó Dina Davidovich alábbi sorai: „Kevéssel a gettó létesítése után az utcánkban felhangzó katonacsizmák dobbanása baljóslatú hírt hozott. Ezúttal a gettóba tartott egy szakasz, hogy elvigye kis közösségünk ifjú és felnőtt férfi lakóit. Csak az idősek, betegek, asszonyok, gyerekek maradhattak otthon. Mivel két bátyám igencsak fiatal, Édesapám pedig egészséges volt, őket is letartóztatták.... Reménytelenségünk pánikba torkollott, mindhárrnunkat fokozódó rémülettel és létbizonytalansággal tetézve."

156 A balassagyarmati gettóból is vonultattak be munkaszolgálatosokat, méghozzá két ízben. Az első május közepén volt, a második pedig május végén, „amikor az ipari szakmunkásokat kellett bevonultatni" - emlékezett Óriás Oszkár rendőrfogalmazó az ellene indított népbírósági per tárgyalásán.

157 Előbbi azért vált nevezetessé Balassagyarmaton, mert - némi hercehurca után - elvitték a gettóból a főrabbit: „Mikor a munkaszolgálatosokat szolgálattételre behívták, a behívójegyeket a rendőrség kézbesítette. A rabbi is kapott behívót, aki azonnal elment a főispánhoz és kérte őt, hogy amennyiben mód van rá, mentesítse a bevonulástól. A főispán telefonált nekem, hogy a papot nem kell bevonultatni. Én ezt tudomásul vettem, s mikor a kézbesített behívójegyeket visszaküldtem Szécsénybe a bevonulási központhoz, a rabbi viszszajelentett behívóját is visszaküldtem. Lázár százados, a bevonulási központ parancsnoka, mikor a visszajelentett behívójegyet megkapta, felhívott telefonon, és goromba hangon, kiabálva követelte, hogy a rabbit azonnal vonultassam be, mert senkivel nem lehet kivételt tenni. Én ezt azonnal jelentettem a főispánnak, aki nem tudott semmit tenni, mert nem volt módjában behívottakat visszatartani, s így be kellett a rabbit is vonultatni."

158 Egy gettólakó emlékezete szerint Óriás a történtek után magához rendelte Deutsch rabbit, levágta a szakállát, és így vonultatta be.

159 A második gettóbéli sorozás alkalmával, 1944. május végén a rendőrség arra kapott utasítást, hogy minden zsidó szakmunkást hívjon be.

160 Ez is emlékezetes maradt, mivel „az egyik elszállítandó egyén helyett egy 60 év körüli siketnéma egyén jelent meg". Miután a csere kiderült, s a bevonultatásért felelős rendőrfogalmazó intézkedett az ügyben, a férfiak vasúton indultak el Mosonmagyaróvár felé.

161 Elszállításuk költségeiről a zsidó tanácsnak kellet gondoskodnia.

162 A kísérőszemélyzetet azonban képtelenek voltak megfizetni, ezért az olcsóbb megoldásra kényszerültek: láncot és lakatokat vásároltak.

163 155 A Gescheit Károllyal felvett DEGOB-jegyzőkönyv (2667. szám). 156 Dina Davidovich De Unikel: Visszatérés az életbe. Szécsény, 2001. 37-38. p. 157 NML XXV. 1. b) 220/1945. Óriás Oszkár rendőrfogalmazó vallomása az ellene indult népbírósági perben. 158 Uo. 159 Uo. Vallomás az Óriás Oszkár elleni népbírósági perben. (A tanú neve nem közölhető.) 160 A minden bizonnyal a honvédségtől kapott utasítás szövege nem maradt fenn, ismerjük azonban a gyulai népmozgalmi hivatal iratai között megőrzött változatot. A rendelkezés az ország gazdasági érdekeire hivatkozva véteti nyilvántartásba az „igazolt szakképzettségű zsidó mesterembereket" május 8-án. Legkésőbb május 17-ig az alábbi rovatokat tartalmazó névjegyzék felterjesztését kérték: név, anyja neve, születési éve és helye, igazolt szakképzettsége, megjegyzés (teljesít-e éppen munkaszolgálatot, illetve munkába van-e véve valahol). Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Dokumentumok. Békés Megyei Levéltár, Gyula, 1994.44. p. 161 Uo. Óriás Oszkár rendőrfogalmazó vallomása az ellene indult népbírósági perben. 162 NML XXV. 1. b) 91/1946. Czüczer György vallomása az Eördögh László rendőrkapitány népbírósági perben. 163 Pl. NML XXV. 1. b) 220/1945. Óriás Oszkár rendőrfogalmazó vallomása az ellene indult népbírósági perben. 51