Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Képek a Nógrád megyei zsidóság történetéből - Emberek, tettesek – élet a gettóban

1) A képen az ortodox vallású Schwarcz Dávid (sapkában), a városi tulajdonú szeszfőzde üzemvezetője és dr. Vannay Béla városi főjegyző látható. Vannay 1939-ben Balassagyarmat polgármestere lett, hivatali évei alatt került sor a jogfosztó intézkedések végrehajtására, illetve a zsidóság gettóba költöztetésére, majd deportálására. Közvetlenül irányította a gettó kijelölését, létrehozását. A nyilas hatalomátvétel után nyugállományba vonult. 1945-ben népbírósági eljárás indult ellene, azonban ügye ítélet nélkül, szabadlábra helyezéssel zárult. 2) A képen Neográdi Horváth Sándor, a vármegye alispánja látható. Horváthot 1927-ben választották Balassagyarmat polgármesterévé, majd 1939-ben megyei alispánná. Nógrádban az ő irányításával, közreműködésével hajtották végre a zsidótörvényeket, majd 1944-ben a gettósítást és a deportálást. Hivatalát a nyilas hatalomátvétel után is megtartotta. A háborút követően, hamarosan bekövetkezett haláláig, állítólag Csehszlovákiában élt. 3) A nyilas megyei lap, a Nógrád vezércikke 1944. november 4-én. Az írás szerzője minden bizonnyal dr. Fényes Dezső, a Nógrád Vármegyei Nagy Iván Múzeum igazgatója, a nyilaskeresztes mozgalom egyik helyi szervezője és vezetője (Szálasi Ferenc egykori iskolatársa). Fényes nevéhez fűződik egy 1944. április 4-én kelt beadvány, amelyben arra tesz javaslatot, hogy a megyeszékhelyen egy-egy utcát nevezzenek el Adolf Hitlerről és Benito Mussoliniról (a megvalósításra csak az október 15-i hatalomátvétel után került sor). Fényes a legkérlelhetetlenebb zsidógyűlölők közé tartozott. A front közeledtével - sorsára hagyva a múzeumi gyűjteményt - nyugatra távozott. Későbbi éveit állítólag Etiópiában, majd Kanadában élte le.