Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Képek a Nógrád megyei zsidóság történetéből - Emberek, tettesek – élet a gettóban

1) Pályi Pál, Nógrád megye 1925 és 1930 közötti fő­ispánja. Édesapja egy szobi tüzelőanyag-kereskedő írnoka, édesanyja egy helybeli pék lánya volt. Hiva­tali működése alatt segítette azokat is, akik szem­ben álltak a hivatalos Magyarországgal. Második felesége zsidó származású volt, házasságkötésükkor azonban református hitre tért, férjével együtt min­in vasárnap részt vett az istentiszteleten. 1944-ben mindezek ellenére elhurcolták, és Auschwitzban meggyilkolták. 2) Majtényi Gyula (1875-1961) sok évtizeden át volt a Nógrádi Hírlap szerkesztője. Bár lapja közölt zsi­dóellenes írásokat, mégis azon értelmiségiek közé tartozott, akik nem tagadták meg zsidó barátaikat a legsötétebb napokban sem. 1944 októberének végén a nyilasok letartóztatták. A kép 1957-ben készült. 3) Egy nógrádi keresztény polgár, aki a zsidók sor­sában osztozott 1945 első hónapjaiban. Baráti Hu­szár Aladár (1885-1945) a kommün bukása után rö­vid ideig a megye főispáni tisztségét töltötte be. Két évig volt Budapest főpolgármestere, majd az Orszá­gos Társadalombiztosítási Intézet elnöke. A harmin­cas évek végén a német terjeszkedés ellen kívánt tenni, ő szervezte a Magyar Nemzet „Szellemi hon­védelem" című rovatát, s több lapba írt antifasiszta cikkeket. 1944-ben a Gestapo letartóztatta. Koncent­rációs táborban halt meg, Mauthausenben. 4) Mikó Zoltán (1910-1945) a II. világháborús nem­zeti ellenállás kiemelkedő alakja volt, aki 1944 nya­rától állt kapcsolatban az ifj. Horthy Miklós által ve­zetett, a Magyarország háborús kilépését segítő ún. kiugrási irodával, majd szeptembertől bekapcsoló­dott a németekkel szembeni katonai ellenállás szer­vezésébe. Tevékenysége során zsidókat is mentett. Kapcsolatba került a svéd Raul Wallenberggel, s ké­sőbb osztozott a világhírű diplomata sorsában is: 1945 januárjában a szovjetek letartóztatták, a Szov­jetunióba hurcolták, majd kivégezték. Mikó Zoltán Balassagyarmaton született, a háborús években is élénk kapcsolatot tartott a várossal. Szülőházán ma márványtábla örökíti meg emlékét.

Next

/
Thumbnails
Contents