Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Háber, Berger és Lőrincz család
gyétől távol született, felesége, Stern Kati viszont balassagyarmati származású volt. Jakab neve először 1887-ben jelenik meg a berceli anyakönyvben, távozásának idejét nem ismerjük. Csupán a házaspár egyetlen, általunk ismert, Bérceién született gyermekének nevét őrizték meg a hiányos anyakönyvek: II. 1. Ödön 1888-ban látta meg a napvilágot, körülmetélésekor a tanú Blumenthál József volt. A gyermek - talán szüleivel együtt - később Békéscsabára költözött. 1913-ban azonban visszatért Bérceire, hogy feleségül vegye Márkus Ábrahám és Rosenberg Julianna lányát, az 1892-es születésű Márkus Rozáliát. Valószínű, hogy a házasságkötés után eltávoztak a faluból, talán a békéscsabai rokonsághoz. 1944-ben azonban már máshol élhettek, mert a dél-alföldi város 41 Grünwald nevű áldozata között - a YVA-ban - nem találtuk őket. (Vö. Márkus család II. 4.) HÁBER, BERGER ÉS LŐRINCZ CSALÁD I. Háber Salamon az 1860-as években vett házat Bérceién. Neve 1867-ben többször előfordul a berceli anyakönyvekben mint móhel vagy koma. Két legidősebb, általunk ismert lánya 1870-ben és 1874ben mégis Nógrádkövesden született. Ugyanakkor fia, Jónás, 1872-ben már Bérceién látta meg a napvilágot, csakúgy, mint az 1879-ben született Rozália. Az át- és visszaköltözések okát nem ismerjük. Salamon feleségét 1870-ben és 1872-ben Kohn Szálinak írták, később azonban már Stiller Száliként (Saroltaként) szerepel. Halotti bejegyzése szerint 1849-ben született, Samu és Strausz Margit gyermekeként. 1933. február 4-én hunyt el. Salamon jóval korábban, 1894-ben halhatott meg, mivel ingatlantulajdonát ekkor írták át örökösei nevére. Három élő gyermeke (Janka, Róza és Fáni) ekkor még kiskorú volt. A Salamon által vásárolt 167. számú ház idővel Rozália és férje, Berger Lajos tulajdonába került. 1.1. Salamon és Kohn Száli első ismert gyermeke 1870-ben született Nógrádkövesden, és a Zsani (Janka) nevet kapta. 1897-ben varrónő volt, amikor feleségül vette őt Pflug Ignác kallói mészárossegéd, aki Nyitraperjésen született 1871-ben, néhai Pflug Simon gyermekeként. A menyasszonyt Háber Johannaként anyakönyvezték. A telekjegyzőkönyvek tanúsága szerint Janka 1910-ben meghalt, atyai örökségét ekkor kiskorú gyermekei, 1.1.1. Margit és 1.1. 2. Andor kapták, akiktől azt nagynénjük, Berger Lajosné (született Háber Rozália) vette meg. Margit talán azonos Adler Adóiméval, aki 1944ben újpesti lakosként lett, férjével együtt, a holocaust áldozata. Ha így van, akkor 1901-ben született, míg Adolf 1902-ben. Pflug Ignác, illetőleg Andor sorsát nem ismerjük. I. 2. Jónás 1872-ben Bérceién született, de még ugyanabban az évben Becskén meghalt. 1.3. Hani 1874-ben Becskén látta meg a napvilágot. Sorsát nem ismerjük. 1.4. Rozália Bérceién született 1879-ben. Varrónő volt 1905-ben, amikor feleségül vette őt Berger Lajos tanító (hitoktató?), aki Bérceién lakott, de Bukóvá nevű helységben született 1881-ben (a balassagyarmati Gansl-emléktábla szerint 1886-ban), Márton és Berger Leni gyermekeként. Rozália már nem élt a deportálások évében. 1941. szeptember 29-én, 62 éves korában hunyt el. Lajos - a YVA adatközlője szerint - kántor is volt, 1944-ben deportálták, ahonnan nem tért vissza. A község jegyzőjének összeírása szerint három gyermekét is elhurcolták. Elhagyott javai: egy ház 3 helyiséggel, egy üzlethelyiség, továbbá egy konyha és két hálószoba berendezése; kert, egy cséplőgép fele része, egy-egy varrógép és kerékpár. Rozália és Lajos gyermekei: 1.4.1. Sándor 1908-ban született. Elmondása szerint 1943-ban önálló iparosként már meglepően magas, havi 1000 pengős jövedelemmel rendelkezett. Tagja volt a szociáldemokrata pártnak. Elhurcolása előtt még nem volt felesége. Visszatért, 1945. február 8-án lépett magyar földre Sopronnál. A község jegyzője szerint folytatni szerette volna kereskedői iparát, illetőleg szatócsbolt nyitását tervezte. 1.4. 2. Andor 1911-ben született. További sorsáról nincs adatunk. 1.4.3. Margit 1914-ben született. Hat elemi osztályt járt ki. Elhurcolása előtt varrásból élt. 1945. június 29-én tért vissza a deportálásból, Szobnál lépett magyar területre. Visszatérte után két fiútestvérének a háztartását vezette. „... minden értékemet elvitték" - írta az elébe tett kérdőívre 1945 végén. 1.4.4. Béla 1915-ben látta meg a napvilágot. A 451
