Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – A berceli ág
a 8. szám alatt. 1875-ben a szomszédos, 7. számú házat is megvásárolták. Később József fia, Mór lakott itt, de József tulajdonában volt az 57/b és a 167. számú ház is. Földbirtoka 1 kh 893 négyszögöl szőlőkertből, közel 29 kh szántóból és 6,5 kh legelőből állt. A családi birtokot tovább növelték, az 1909-es birtokív-összesítő Mór nevén már 83 kh földtulajdont tüntetett fel. Úgy tűnik, hogy a család megélhetése elsősorban a mezőgazdasághoz kötődött. József tekintélyes tagja volt a berceli zsidók közösségének, hiszen a hitközség 1871-es megalakulásakor az első vezetők között találjuk, talán ő viselte az elnöki tisztet is. József rokona lehetett Blumenthál Hani (életkora miatt nem József felesége, sokkal inkább édesanyja vagy nagynénje), aki 1804-ben Bátorkeszin született, és Bérceién halt meg 1856-ban, 52 éves korában. Blumenthál József és Klein Johanna ismert leszármazottai: III. 1. Mór 1853-ban (a választói névjegyzék szerint két évvel később) született, és 67 éves korában, 1920-ban hunyt el Bérceién. Halálakor földbirtokosként jegyezték be, azonban a választói névjegyzékben 1900-ban mint kereskedő, 1918-ban pedig mint fakereskedő szerepelt, és azt megelőzően is - jelentős földbirtoka ellenére - bérlőnek tüntették fel. Házasságának időpontját nem ismerjük, de valószínűleg az 1870-es vagy 1880-as években vette nőül Wosner (Wausner) Reginát, Mayer és Fleischmann Fáni lányát. Regina alig 3 hónappal élte túl férjét, 64 évesen hunyt el, szintén Bérceién. A vélhetően lakásukként szolgáló 7. számú ház Benő fiukra maradt, akitől azonban a bank 1926ban elárverezte, és így 1927-ben előbb Benő sógorához, Deutsch Adolfhoz (vö. III. 1. 3.), majd vétel útján, 7100 P-ért, dr. Liebermann Mórhoz (lásd a Liebermann családnál!) került. Mór és Regina gyermekeinek pontos számát - az anyakönyvek hiányai miatt - nem tudjuk. Az alábbiakról van tudomásunk: III. 1.1. Dávid Herman 1877-ben született és gyermekként, 1885-ben halt meg. III. 1.2. Sára 1885-ben született, további sorsáról nincs adatunk. III. 1.3. Benő (Moshe Bentzion) legvalószínűbb születési dátuma 1892 (ezzel az évszámmal szerepel a balassagyarmati temető Gansl-emléktábláján is). A YVA-ban található 1888-as és 1893-as dátum is a neve mellett. Házassága nem szerepel a berceli anyakönyvben, azt vélhetően máshol, valamikor 1910 körül tarthatták meg a Boldogasszonyon, 1886-ban született Deutsch Idával, Gyula és Eszter lányával. (Ida testvérét lásd a Deutsch családnál!) Benő foglalkozása nem egyértelmű. Egyik fia, Mikhael (vö. III. 1.3.11.) - a YVA adatlapján, 1994ben - a földbirtokos (land owner) megjelölést használta (gyermekei iskolai anyakönyvében is gazdálkodóként szerepel), míg másik fia, Blumental Yitzkhak (vö. III. 1. 3. 5.) 1956-ban tanítónak (teacher) tartotta. Ez alapján Benő iskolázott ember lehetett, és talán mint hitoktató is működött a közösségben. Benőt a deportáláskor, 1944-ben, nem kevesebb, mint nyolc családtagjával együtt hurcolták el. Feleségével és több gyermekével együtt a holocaust áldozata lett. III. 1.3.1. Benő és Deutsch Ida elsőszülött lánya az 1912-ben született Gabriella volt. A polgári iskola négy osztályát végezte el, 1941-ben vette nőül Kauf er Jenő, Adolf és Haász Jozefina fia, aki Felsőszelin, 1910-ben született, de házasságkötésekor már Bérceién lakott és (akárcsak apósa?) hitoktatóként működött. Gyermekük nem született, házuk nem volt, talán a feleség családjában éltek. 1945-ben egy hálógarnitúrát és egy varrógépet írtak össze vagyonúkként. Csak feltételezzük, hogy Jenőt munkaszolgálatra hívták be. 1945 végéig még nem érkezett haza, kérdés, hogy túlélte-e a háborút. Felesége viszont hazatért. 1945 közepén Szobnál lépte át a magyar határt. A községi jegyző kérdéseire rövid válaszokat adott: „házhelyet szeretnék kapni", férjét várja haza, jelenleg testvéröccse üzletében tevékenykedik, és a továbbiakban is itt szeretne dolgozni. III. 1. 3. 2. József 1915-ben született. Elhurcolása előtt már házas volt. Felesége Fischer Hedvig 1914-ben, gyermeke, III. 1.3.2.1. Tibor 1941-ben született. József hat elemivel rendelkezett, Bérceién és Palotáson vitt szatócskereskedést hat évig. Visszatért a deportálásból. Sárvárnál lépett Magyarország földjére, 1945 januárjában. Lengyelországból érkezett. Felesége és gyermeke azonban meghaltak. A haza437
