Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - A berceli zsidó családok geneológiai vázlata - – Zsidók Bercelen a feudalizmus időszakában

Artúr Budapesten járt egyetemre, ledoktorált és a fővárosban telepedett le. Lajos a távoli Mocsonokról nősült és Felcsútra költözött, ahol földbérlőként édesapja foglalkozását folytatta. A legkisebb fiú, Miklós sorsa ismeretlen. Az apa, hajlott kora ellenére, nem osztotta fel birtokát gyermekei között, még lánya 200 holdas nászajándékát is maga bérelte vissza. Halála esetén bizonyára Lajos fia vitte volna tovább a családi gazdaságot. (1. d típus) Schweitzer Lipót 1829-ben született. Halotti bejegyzése szerint pékmester volt a szomszédos faluban, Becskén. Az 1870-es években költözhetett át Bérceire. Fia, Mór, Galgagután nyitott szatócsüzletet, illetve kocsmát. Negyedik gyermeke, Hani egy érsekvadkerti pékhez ment feleségül, Sámuel pedig Bérceién volt vegyeskereskedő. Sámuel nagyobbik fia, Ignác, bőrkereskedőként kereste kenyerét, Salgótarjánban nyitott üzletet. A másodszülött Armin értelmiségi foglalkozást választott, orvos lett, egészen haláláig szülőfalujában praktizált. A harmadszülött lány, Ida, egy mezőladányi terménykereskedőhöz ment feleségül és szülőhelyén lakott elhurcolásáig. Ida és Goldstein Miksa gyermekei közül a második, Klára, egy dunaszerdahelyi kereskedővel kötött házasságot és elköltözött szülőfalujából. Sámuel negyedik gyermeke, Mór, szintén kereskedő lett, a háború előtt segédként dolgozott, bizonyára a mielőbbi önállósodásban bízva. Jozefin Blumenthál Henrik felesége lett, aki az örökségként ráeső 2 holdon gazdálkodott, de inkább marhakereskedőként tartották számon. A hatodik gyermek, Lajos, Bérceién élt feleségével. Két traktor és egy cséplőgép tulajdonosaként - valamilyen módon - érdekelt volt a mezőgazdaságban (is?). Julianna - aki Sámuel hetedik gyermeke volt - egy poroszlói kereskedőhöz, Steiner Frigyeshez ment feleségül/ aki valamely nagyobb cég fióküzletét működtette a faluban. Sámuel további három gyermekének foglalkozását nem ismerjük. (3. típus) Taub József az 1920-as években érkezett Bérceire. Hitközségi metszőként működött a faluban. Apja, aki Kallón élt, szintén sakter volt. A BERCELI ZSIDÓ CSALADOK GENEALÓGIAI VÁZLATA Zsidók Bérceién a feudalizmus időszakában A községben a 18. század közepétől laktak izraeliták. Az 1753-as megyei összeírás itt említi Hilin Izsákot, aki néhai Nándori Bene Ádám birtokán élt mint cremator, azaz pálinkafőző. A következő adat 1769-ből való. Ekkor Dániel Izsákot, Lebel (Leibl) Mózest, Jakab Sámuelt, Filip Mózest, Leukó nevűt, Izsák Wolf gangot és Snaider Salamont, valamint tíz családtagjukat írták össze. 1770-ben hét családfő nevét rögzítették. Bérceién élt Jakab Sámuel, Slaiczinger Ádám, Leibl Mózes, Dániel Izsák, a saktert név nélkül említik, Hersl Salamon és egy Izrael nevű zsidó. Ettől az időtől kezdve az itteni izraeliták már több helybeli földesúr fönnhatósága alatt éltek. Egy szintén 1770-re keltezett összeírás szerint Lengyel Ádám már húsz éve élt a Magyar Királyság területén, míg Jakab Mózes, Sámuel Jakab, Hersl Salamon és Bernad Jakab itt is születtek. 1778-ból mindössze két zsidó nevét ismerjük: Jakab Józsefét és Sámuel Jakabét. 1783-ban Polyák József kereskedőt, Lebel Sámuelt (a földesúr pálinkafőzdéjének bérlőjét), Dávid kereskedőt és Simon koldust találták itt a megye kiküldöttei. Ezt követően jó ötven év zsidó lakosairól nincsenek adataink. Egy 1831-es összeírás már olyan személyek nevét is közli, akiknek utódai a huszadik században is a községben éltek: Blumenthál Sámuel 2, Lengyel László 4, Ábrahám Dávid 7, Blumenthál Mózes 5, Rozner Dávid 5, Schvartz Gáspár 3, Blumenthál József 3, Cziment József 2, Blumenthál László 5, Heks Ábrahám 5, Lusztig Salamon 3, Lőrintz Izsák pedig 2 családtagjával élt egy fedél alatt. Érdekes, hogy közülük csupán Ábrahám Dávidnak volt három, illetőleg Rozner Dávidnak egy, hét évnél valamivel idősebb fiúgyermeke. Az 1843. évi türelmi összeírás nevei: Blumenthál Samu, Brack Ábrahám, Blumenthál László, Goldberger Mózes, Goldberger Jakab, valamint Blumenthál Mózes. A helyi közösség összetételéről sokkal bővebb képet kaphatunk az 1847. és az 1848. évi összeírásokból. A családfők szerint, az összeírás sorrend429