Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Bercel - A berceli zsidóság vázlatos története - – A hitközség történeti vázlata

pótadót fizetnek. Az összevonás után viszont a 13%-os adó is 11%-ra szállna le. Az egyesítés 1890ben meg is történt. A berceliek ismét a miniszternél tiltakoztak. Kérésük az volt, hogy ha már nem kerülhetik el az egyesítést, akkor ne Szirákhoz, hanem a szintén ortodox balassagyarmati kerülethez csatolják őket, illetőleg galgagutai, nógrádkövesdi és ordasi hittársaikat. A VKM végül - „mélyebb vallási érdekek miatt" - előbb felfüggesztette az eljárást, majd jóváhagyta a berceliek kérelmét, és az említett községek izraelitáit (becskei hittársaikkal kiegészítve) a gyarmati kerülethez sorolta, annak ellenére, hogy azok így másik szolgabíró joghatósága alá tartoztak. A pontos időpontot nem ismerjük, de a berceli izraelita anyakönyvi kerület önállóságát hamarosan visszaállították. Ide tartozott Galgaguta, Ordaspuszta és Nógrádkövesd is (a szomszédos Becske izraelitái tehát nem csatlakoztak). 1912-ben Jungreisz Jakab fábiánházi rabbit választották lelkészükké, aki működésének első évében jesivát és Talmud Tóra iskolát létesített. Az 1920-as évek vége felé előbbinek tizennyolc, utóbbinak tizenhat növendéke volt. A Talmud Tóra tanítóját ekkoriban Rosenberg Rafaelnek hívták. 1920-ban Misnajosz és Talmud Egylet létesült. 1923-ban Mühlrád Ignácné 100 q búzát adományozott a hitközségnek új templom építése céljából, mely azonban már nem készült el. Az első világháborúban negyven berceli zsidó férfi vett részt, közülük ketten haltak hősi halált. A közösség legtehetősebb tagjai az 1930-as évek elején Mühlrád Mór és Beck Miksa birtokosok, Schwartz József és Müller Jenő bérlők, valamint Jakubovits Bernát gőzmalom-tulajdonos voltak. Következzék néhány rövid életút az itt élők közül: Gansel Áron fakereskedő 1898-ban, helyben, Bérceién született. Az első világháborúban az olasz és román fronton harcolt, 1918-ban olasz fogságba esett. Kitüntetései vas érdemkereszt és Károly Csapatkereszt voltak. Fakereskedését 1930-ban alapította, melyet önállóan vezetett. Felesége Blumenthál lány volt, az anyakönyv szerint hat gyermekük született a községben. Grünhut Bertalan vendéglős szintén helyben született, 1865-ben. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1908-ban Balassagyarmatra költözött, és itt nyitott vendéglőt, amely évtizedekig működött. Részt vett az I. világháborúban. Jakubovits Bernát 1879-ben, Egresháton született. Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult. 17 éven keresztül Berezeli Jenő 700 holdas földbirtokának bérlője volt. 1919-ben a malomiparra tért át. Az akkor korszerűnek számító malmot - rokonaival összefogva - ő építtette. A környező falvak terményeit dolgozták fel, 5 alkalmazottnak adtak kenyeret. Lőrincz Zsigmond szatócs bevándorló volt. Cserháthalápon, 1874-ben született. Iparosként Szirákon szabadult fel. 1898-ban Becskén lett önálló, Bérceién az 1910-es évek közepétől volt üzlete. Mühlrád Mór földbirtokos 1871-ben, Bérceién született. Először a fémesztergályos szakmát tanulta ki, majd a kereskedelmi iskolát végezte el Budapesten. Utána apja mellett gazdálkodni tanult. 1896-ban lett önálló, birtoka az 1930-as évek közepén 660 kh-at tett ki. 1934-ben a gazdálkodás terén kifejtett munkásságáért a földművelésügyi miniszter dicsérő oklevéllel tüntette ki. Részt vett a világháborúban. Sebesülten került olasz fogságba, 1918. október végén bal lábát amputálták. Dr. Schweitzer Ármin fogorvos Bérceién született. Balassagyarmaton tett érettségit, Budapesten végezte az egyetemet, majd a Bakáts téri klinikán folytatott szakmai gyakorlatot. 1922 óta praktizált szülőfalujában, Bérceién. Schweitzer Ignác bőrkereskedő 1891-ben, Bérceién született. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta ki szakmáját. 1919-ben lett önálló kereskedő Salgótarjánban. Az I. világháborúban az orosz fronton küzdött, egyszer sebesült. Kitüntetései a II. o. ezüstérem és Károly Csapatkereszt voltak. Feleségével hét gyermeket neveltek. Schweitzer Mór kereskedő szintén Bérceién született, 1897-ben. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, majd segédként fejlesztette szakismereteit. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. A bronz vitézségi érmet, a vaskeresztet és a Károly Csapatkeresztet kapta meg. 1935 óta Balassagyarmaton volt társtulajdonosa egy jól menő kereskedésnek. * A hitközség utolsó ismert vezetősége az 1920-as évek végéről: Jungreisz Jakab főrabbi, Mühlrád Ignác díszelnök, Blumenthál Simon elnök, Gansel Áron gondnok, Mühlrád Mór, Schweitzer Sámuel, Gansl Izrael, Jakubovits Bernát és Lőwy Miksa elöljárósági tagok. 417