Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Baglyasalja - Balassagyarmat

Az 1919. év elejének nagy eseményéről, a csehszlovák megszálló erők városból való kiveréséről, a tanulók egy fényes iskolai ünnepség keretében emlékeztek meg. Az iskola az 1920-as évek második felében egy 5 tantermes, 6 osztályos, a maga korában modern oktatási intézménnyé fejlődött. Működött benne ifjúsági testnevelési egyesület, leány ifjúsági egyesület, besz-hamidras, ifjúsági önképzőkör, cserkészcsapat. A cserkészcsapat szervezőbizottságának az elnöke Gansel Artúr, parancsnoka pedig Boros Mór tartalékos főhadnagy, tanító volt. Munkájában a Balassi Bálint Gimnázium izraelita növendékei is részt vettek. Az 1930-as évek elején tovább fejlődött az intézmény: igazgatói irodával, tanári szobával, fogadószobával, jól felszerelt, új kézimunkateremmel és tornateremmel bővült. A háborús évek, a vésztörvények azután véget vetettek az iskolai életnek is. 1944 tavaszán a hitközség vezetői azt jelentették, hogy az elemi iskolában a tanerők száma 3 fő, a tanulóké 178; a Talmud Tórában két fő tanítja az 51 gyermeket. A tanárok és diákok egyaránt, majdnem mindnyájan az auschwitzi lágerben végezték be életüket. Az 1929-ben megjelent Zsidó Lexikon még épségben és teljességében mutathatta be a balassagyarmati zsidóságot. A múlt fölemlítése mellett szólhatott a három templomról: az 1852-ben felépült besz-hamidrasról, a nagytemplomról és az ifjúsági egyesület imaházáról, melyet 1926-ban építettek. Felemlíthette a zsidó intézményeket: a Chevra Kadisát (temetkezési egyletet), az elemi iskolát, a Talmud-Tóra iskolát, a nőegyletét, a leányegyletet, az ifjúsági egyesületet, a 23 növendéket nevelő jesivát. Szólt a szócikk szerzője a háborús veszteségekről is, az értékes alapítványok semmivé válásáról, valamint arról a 260 zsidó férfiról, akik a világháborúban harcoltak a hazáért, és akik közül 46-an hősi halált haltak. A 2500 lelket számláló ortodox hitközség 600 családdal és 399 adófizető taggal bírt, akik foglalkozásuk szerint így oszlottak meg: 170 kereskedő, 59 más „szabadpályán" tevékenykedő, 73 iparos, 36 munkás, 19 magántisztviselő, 17 gazdálkodó, 14 ügyvéd és 12 orvos, 12 köztisztviselő, 6 tanító, 3 nagykereskedő, 3 vállalkozó, 3 mérnök, 40 magánzó és 52 egyéb foglalkozást űző, 18 munkanélküli és 27 közadakozásból élő. Néhány rövid életrajz a korszakból: Elfer Ignác hentes és mészáros. Születési éve és helye: 1880, Ipolyharaszti. 1905-ben Balassagyarmaton alapította meg üzletét, amelyet önállóan vezetett. Az I. világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Feleségét Braun Blankának hívták (a holocaust áldozatai között találjuk). Gyermekei Sándor, Lajos, József és Edit voltak. Heisz Sándor kereskedő. Születési éve és helye: 1897, Balmazújváros. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1928-ban lett önálló kereskedő, 1932-ben telepedett le Nógrád vármegye székhelyén, Balassagyarmaton, ahol önálló kereskedést vitt. Feleségét Bischitz Saroltának hívták, gyermekeinek neve: Judit és Miklós. Heksch Ede sütőmester. Születési éve és helye: 1868, Balassagyarmat. Iskolái elvégzése után a sütőipar minden ágában kiképezte magát, majd Balassagyarmaton fejlesztette szakismereteit. 1891 óta volt önálló sütőmester. Felesége: Bischitz Helén. Gyermekei: Jenő, Franciska, Aranka és Imre. Dr. Komlós Ferenc vendéglős. Születési éve és helye: 1891, Balassagyarmat. Középiskoláit Balassagyarmaton, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1921-ben avatták államtudományi doktorrá. 1929-ben átvette atyja 1889-ben alapított vendéglőjét. A város képviselő-testületében a borellenőrző bizottság tagja volt, az ipartestület választmánya pedig számvizsgálóvá választotta, a vendéglős szakosztályban titkárként működött és részt vett a Balassa SE választmányának munkájában is. „Újvilág" nevű vendéglője a helyi és környékbeli kisgazdatársadalom kedvelt találkozóhelyeként üzemelt, és itt volt a balassagyarmati kisgazdakör otthona is. Feleségét Karpf Bertának hívták. Gyermekei: György és István. Schulteisz Dezső sütőmester. Születési éve és helye: 1904, Budapest. Iskolái elvégzése után a sütőiparban képezte ki magát, mint segéd Budapesten fejlesztette szakismereteit, majd 1931-ben Balassagyarmaton lett önálló mester. Péküzeme a kor igényei szerint volt berendezve. Feleségét Rinfeld Reginának hívták. Gyermekei: Zsuzsanna, Edit, Imre és György. Steiner Árpád sütőmester. Születési éve és helye: 1902, Szécsény. Iskolái elvégzése után a sütőiparban képezte ki magát. Budapesten, mint segéd, 337