Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Baglyasalja - Balassagyarmat
második felében öt évtizeden át volt a hitközség elnöke. Nevéhez fűződik a zsinagóga felépítése és számos más intézmény alapítása. Egy időben ő volt az ország „első legnagyobb zsidó földbirtokosa". Salamont fia, Miksa követte a hitközség elnöki székében. * Az első zsidó iskolát II. József rendeletei keltették életre. Egy 800 négyszögöles telken működött a későbbi intézmények magva, a Talmud Tóra két tanerős tanodája. A balassagyarmati izraelita családok 1851-ig gyermekeiket magánúton taníttatták, ekkor azonban a Trencsén megyében, 1811ben született Wiener Mihály, valamint további hat tanító és egy tanítónő vezetésével megalapították a hitközség iskoláját. A belső viszályok következtében azonban Wienert hamarosan elbocsátották, aki így magántanodát nyitott. Ezzel már két oktatási intézmény is nyitva állt a városban a zsidó ifjúság előtt, egymásnak komoly konkurenciát jelentve. A verseny vége a hitközségi iskola bezárása lett 1853-ban, ám azt még ugyanabban az évben újra megnyitották, immár Grünhut Adolf tanító vezetésével. Jelentős szerepet játszott a helyi zsidóság magyarosodásában, mivel ebben az időben már a magyar nyelvet is oktatták benne. Azonban az intézmény, a három „zugiskola" mellett, továbbra is csak tengődött. A tarthatatlan helyzetet látva Mészáros Imre római katolikus esperes mint iskolafelügyelő - évek munkájával elérte, hogy a párhuzamos intézményeket, „skólákat" bezáratva minden oktatót a hitközségi iskolába vonjon össze. A gondok azonban ezután sem szűntek meg, az iskolát sokáig vállalkozásba kellett adni, s csak 1878-ban vette vissza ismét a hitközség. Az újonnan alapított iskola az 1880-as évektől, Brett Mór vezértanító, majd igazgató vezetése alatt élte fénykorát. A legtöbb tanulója (327 gyermek) az 1889/1890. tanévben volt. Az iskola vezetése nagy gondot fordított a szegény sorsú gyermekek segítésére. 1881-ben például gyűjtést rendeztek, a befolyt összegből pedig könyvekkel és írószerekkel látták el az arra rászorulókat. 58 jól tanuló, szegény sorsú diákot részesítettek pénzjutalomban, az életre hívott ifjúsági takarékon keresztül. A tantestület ebben az időszakban: Brett Mór igazgató és Jaulusz Borbála, Rosenstein Adolf, Singer Adolf, Streisinger Sándor, Wagner István. Az iskolaszék 1884. június 11-én tartott ülésén határozattal elrendelte, hogy a következő tanévtől kezdődően az iskola a magyar nyelv továbbfejlesztése érdekében a Biblia fordítását is magyarul tanítsa. Ettől kezdve minden tárgy oktatása az ország hivatalos nyelvén folyt. Az 1881/1882-es tanévben 70 kötettel iskolai könyvtárat, kézimunkatermet, tornatermet létesítettek. 1886-ban, a Grünbaum Henrik vezette iskolaszék döntése alapján, bevezették a tandíjmentességet, melyben az első alkalommal 106 tanuló részesült. A Millennium évében az iskola tanulói fát ültettek, hogy „törzse és ágai a magasba törve hirdessék: Áll Buda, él magyar még!". Az ünnepi beszédeket dr. Révész György, az iskolaszék akkori elnöke és Deutsch lózsef főrabbi mondták. Ebben az évben került sor az oktatás modernizálására: bevezették a teljes osztályrendszert. Egy 1900-ban kelt összefoglaló megállapítja: „Az iskola tanszerekkel, tornaszerekkel és könyvtárral el van látva. A tanulók tízévi átlagos száma 240. A tanítási nyelv magyar. Az iskolaszék elnöke Kanitz Ödön gyógyszerész." 1902. március 15-én emlékeztek meg az 1848. évi törvények szentesítéséről, a következő év szeptember 19-én pedig Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójáról. 1904-ben, az iskolaév befejezését követően nagy veszteség érte az intézményt. 48 évi fáradhatatlan munkálkodás után nyugalomba vonult Brett Mór igazgató, aki ebből az alkalomból 200 koronás alapítványt létesített. 1919. március 14-én hunyt el, utóda Bartha Mór lett. 1906. október 29-én, II. Rákóczi Ferenc „nagy fejedelem" hamvainak hazahozatala alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek, „áldozva a fejedelem lángoló hazaszeretetének". 1909-ben ment nyugdíjba Singer Adolf tanító, aki 40 éven át szolgálta az iskolát. A háborús évek megpróbáltatásokat hoztak az intézmény számára. Egy időben a tanítás is szünetelt, mivel az épületet hadikórházzá alakították át. Mégis, az iskola ebben az évben bővült hatosztályossá. Az utolsó háborús évben katonákat helyeztek el a tantermekben. A következmény lesújtó volt: a berendezés és a már 400 kötetet számláló könyvtár megsemmisült. A hiányokat csak évek múlva tudták pótolni. 336
