Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Alsópetény
Alsópetény 1746-ban mindössze egyetlen izraelita házaspár lakott a faluban, Jelen Lőrinc, nejével és kislányával. Mikor azonban 1783-ban megjelent II. József türelmi rendelete - ebben engedélyezte, hogy a zsidók földet műveljenek, kereskedjenek, valamint ipart űzzenek -, megindult a betelepülés. A megye zsidóságának térbeli elhelyezkedése elsősorban a helyi földesurak beleegyezésétől függött. Alsópetényben a Gyurcsányi-birtok nyújtott megtelepülési lehetőséget számukra. Olyannyira jól érezték itt magukat, hogy az 1784-1785-ös összeírásig számuk 90 főre növekedett, és 19 háztartást vettek lajstromba. Az ideköltözés azonban nem állt meg, hiszen az itt élő közösséghez 1814-re 136 fő tartozott, ugyanakkor a falu összlakossága nem haladta meg a 700-at. A helyi izraeliták zsinagógával is rendelkeztek, mely egészen 1946-ig létezett. Az 1848. évi összeírás viszont - talán hibásan mindössze 8 család 31 tagját említi, három évvel később viszont Fényes Elek már ismét 112 főről tudósít. Ez a részleges felmérés is jól példázza azonban az alsópetényi zsidóság életkörülményeit. Két külföldi születésű ember volt közöttük: Rozenberg Sándor 62 éves, a morvaországi Kosztolicban született „rongyász", és a Csehországból 16 esztendeje ideköltözött Grün Jakab üveges. Letelepedési engedélye egyiküknek sem volt. A többiek valamennyien Nógrádban születtek. Akadt köztük 3 rongykereskedő, 2 kocsmáros, 1 boltos, 1 üveges és 1 kőműves. Az alsópetényi zsidók is elsősorban kereskedésből éltek. 1852-ben a petényi és a penci zsidóknak közös hitközségi vezetőségük volt. Két személy nevét ismerjük, Marton Kisznerét és Wolf Adlerét. Stern rabbi ugyanekkor 51 család lelki életét vezette, 200 forintjövedelemmel rendelkezett. A híres pozsonyi rabbi, Schreiber Mózes tanítványai közé tartozott. A sakter, Eichenwald Jakab, a helybeli rabbitól tanulta tudományát és 80 forint éves juttatást kapott szolgálataiért. 1878-ban 8 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Frisch Ferdinándnak, Jakabnak és Bettinek, valamint Rosenberg Bettinek magántanítója volt, Schweitzer Ignác személyében. Hochfelder Róza, Cecília, Weisz Lina, valamint Netti viszont, talán életkoruk miatt, sehová sem járt iskolába. A virágzó zsidó közösségnek a 20. század első évtizedeire azonban már szinte nyomát sem találjuk (1880:36 fő, 1890:24,1900:22,1910:13,1920: 12,1930: 8 fő). Valószínűleg több tényező együttes hatásaként történt mindez. Az egyik valószínűsíthető ok az, hogy a falu lakosságának majd fele áldozata lett az 1873-as kolerajárványnak. A másik az lehetett, hogy a helybeliek elszegényedtek, miután a filoxéra tönkretette a szőlőültetvényeket. Minden bizonnyal hozzájárult az alsópetényi zsidóság elköltözéséhez az is, hogy az a Gyurcsányi család, amely egy évszázaddal előtte befogadta őket, kihalt, és örökébe a zsidóellenes nézeteiről elhíresült Andreánszky Gábor báró került, aki 1883/ 1885-ben az Országos Antiszemita Párt tagja, majd egyik elnöke lett. A főrendiházban szorgalmazta a keresztények és a zsidók közötti házasság megtiltását. Az 1941. évi országos népszámlálás a falu 900 lakosából mindössze 6 főt tüntet fel izraelita felekezetűként. Egy kimutatás szerint 1944-ben még a következő iparengedélyek voltak érvényben a faluban: Rosenberg József szatócs, Steinmetz Miksa szatócs, ugyanő mint szikvizes Alsópetény, Felsőpetény, Keszeg és Osagárd községekre kiterjedő működési körrel, és ugyanazon településeken szintén Steinmetz mint mészáros. Az év elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Alsópetényben az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra: Steinmetz Miksa 2 kh 1030 négyszögöl és külön Steinmetz József 1284 négyszögöl, Steinmetz Miksa és József együtt 7 kh 957 négyszögöl, valamint Rosenberg József 8 kh 1111 négyszögöl. A Magyar Élet Pártja keszegi szervezete 1939. augusztus 20-án beadványban fordult az alsópeAz áldozati listák összeállításakor az egyik személyre vonatkozó adatokat nem egészítettük ki a más személyek adataiból kikövetkeztethető információkkal (pl. vezetéknév, a szülők vagy a házastárs neve stb.). Ugyanígy eltekintettünk az esetenként közölt rövid életrajzokból következő adatok átvezetésétől. 331