Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - 89. A Losonci Hírlap írást közöl a város „elzsidósodásáról”. Losonc, 1944. május 21.

doltál, és majdnem el is kiáltottad magad: rend... de a szíved mintha a torkodban érezted volna, és mire feleszméltél, cigány már a láthatáron sem volt. De hiszen a szatyorban tényleg nem volt semmi! Miért is izgulnál tovább? Ám alig múlt el néhány perc, a másik utcából egy ismerősöd rohan be hozzád, hogy rövid idő előtt nem volt-e az udvarotokban két cigányasszony egy üres szatyorral? A felesége ma reggel vette 16 pengőért és a hároméves kisleányuk egész délelőtt az udvaron játszott vele, de elvette - most, nemrég lehetett - két néni, hogy majd visz­szahozzák, tele cseresznyével. Rengeteg ilyen üres szatyor szaladgál a városban, és mindegyik két cigányasszonnyal, és a szatyorban soha nincs semmi, annál több azon­ban a szoknyák alatt. Ott aztán igazán sok mindent lehet találni. Többek között elhullott állatok beleiből kikerült kukoricát is, amit ott szórnak el, ahol a vészt terjeszteni akarják. Igen ravasz fajzat, talán ezért élveznek egyenjogúságot, és talán azért, mert kitűnő példával járnak elöl a nemzet egyke elleni nagy küzdelmében. Ne zsörtölődjünk tehát, ha az ő létfenntartásuk és minél nagyobb mértékben való szaporításuk biztosítása kívánja meg, hogy sok-sok ezer becsületes magyar munkás ne kaphasson nagyobb darab kenyeret. Nógrádi Hírlap, 1944. július 15., 2-3. p. 89. A Losonci Hírlap írást közöl a város „elzsidósodásáról" Losonc, 1944. május 21. Losonc elzsidósodása. Ha figyelmesen olvassuk Mózes könyveit, megtaláljuk a mai zsidó jellemképét. Mert ez évezredeken át sem változott meg. A sivatagi aranybor­jút ma is úgy táncolják körül, mint hajdan. Mert „ezek a te isteneid, Izrael, akik tége­det kihoztak Egyiptom földéből". Jákob álnokságával ma is elragadja Ezsau elsőszü­letésének méltóságát, és húsz éven át szolgálva Lábánt, megszimatolva ennek gaz­dagságát, „valamije volt, mind elvette Jákob", és Lábánnak jószágából szerzetté min­den gazdagságát. Ez az aranyimádás, csalás, jó szimat, farkasétvágy és céltudatos kitartás ősi jellem­vonása Izrael fiainak. A régi próféták hiába korholták őket. „A gonosz nemzetség, hamisággal megterheltetett nép, gonosz mag, nemtelen hitvány fiak" elhagyták az Urat, és „telhetetlen hamisságnak" éltek. Ezért elhagyta őket az Isten, hogy „szolgál­janak idegeneknek az egész földön". - Ezek a faji vonások tették végül is a zsidósá­got gyűlöletessé az egész földön. Most, hogy a zsidók visszaszorítása Magyarországon is testet öltött végre, nem ér­dektelen megvizsgálni azt, hogy miképpen zsidósodott el Losonc városa. Kicsiből is következtetni lehet az általánosra. A kép ugyan minden helyen más, de a lényeg min­dig ugyanaz: mértéktelen habzsolás, munkátlanság, ravaszság, mások kizsákmányo­lása, hogy „szolgáljanak tenéked népek és hajoljanak meg teelőtted nemzetségek". (Mózes I. 27. 29.) 1780-ban Nógrád vármegyében még csak 1263 zsidó lakott. Ma egymagában Loson­con szinte kétszer annyi zsidó él. Nem rabszolgák, de urak, akiknek „szolgáltak né­pek és nemzetségek". Övék itt minden: a legjobb lakások a legkényelmesebb beren­dezéssel, a gyárak, boltok, a bankok, földbirtok, a legfinomabb falatok, a legmoder­nebb ruha és az élet minden gyönyörűsége. Pedig a Losonctugár mezővárosban 1814-ben letelepedett mintegy 20-30 család tag­242

Next

/
Thumbnails
Contents