Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Képek a Nógrád megyei zsidóság történetéből - Ünnepek és hétköznapok – az emberi élet fordulói

volt a zsidóságnak is. A zsidó vagy keresztény bábák segítségével világra jött fiúkat nyolcnapos korukban a mohel metélte körül (ez a szövetség ősi jele Isten és a zsidók között). A cirkumcízió ugyanolyan családi ünnep volt, mint a keresztényeknél a keresztelő, ahol összegyűlt a rokonság, a barátok, s a gyermek megkapta a nevét (a zsinagógai, héber nevét, ami rendre eltért a polgári anyakönyvezése névtől). A lányokat a kéthetes korukban tartott névadási szertartással indították el a zsidóvá válás útján. Ahhoz a zsidó hagyományhoz egy-két kivételtől eltekintve mindenkor tartották magukat, hogy a fiú nem kapta az édesapja, a lány pedig az édesanyja nevét. A szegényebb zsidó családok is gondot fordítottak gyermekeik oktatására. 1) A balassagyarmati Gömöri Jancsi két és fél éves korában. A kép 1941. március 27-én készült. A kisfiút szülei egy őr megvesztegetésével juttatták ki a balassagyarmati gettóból. Egy keresztény rokonánál élte túl a háború utolsó hónapjait Budapesten. 2) A salgótarjáni Lőwy Sándorék így invitáltak fiuk körülmetélési ünnepségére: „Újszülött fiunknak [körülmetélési] ünnepélyére, mely szerdán, 1905. augusztus 30-án reggel 1/2 8 órakor lakásunkon fog megtartatni, van szerencsénk rokonainkat, felebarátainkat, vevőinket, úgy a helybeli, mint a vidékieket tisztelettel meghívni. Salgótarján, 1905. aug. hó. Tisztelettel Lőwy Sándor és neje." 3) A salgótarjáni Krausz Ervin gyermekkori képe. 4) A balassagyarmati Weisz Magda képe a századelőről. 5) A balassagyarmati Hajós Anna és barátai. 6) Vámos Aladár fényképe egy balassagyarmati zsidó kisfiúról az 1900-as évek elején.