Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - 16. Jaross Andor a gettósítás költségeinek viseléséről határoz Budapest, 1944. május 13.

kakerítés közepén - tehát az utcák tengelyében - befelé nyíló, kétszárnyas kapukat, a jobboldali oldalán pedig kiskaput csináltattak. A magas deszkapalánkon sem be, sem ki nem lehetett látni. Az elzárt terület többi utcai részén pedig a nagykapukat vastag, ún. forsnideszkákkal kívülről keresztbe beszögezték, az ablakokat pedig az utca felől bemeszelték. Az utcákat elzáró kapuk elé csendőrőrszemeket állítottak, a hosszabb utcai szakaszokon pedig tábori csendőrök teljesítettek mozgóőrszolgálatot, így az egész körbezárt terület állandó őrzés alatt állt. Hasonló módon szigetelték el a „kisgettót" is. Itt is bemeszelték az ablakokat, keresztpántokkal látták el a kapukat. E területre egy bejáratot csináltak, mégpedig az Óváros tér 14. számú háznál, ahol ma a Városgazdálkodási Vállalat telephelye van. Ott azelőtt a Salgó-Rudas-féle tüzelőanyag-kereskedés „depója", illetve az épületben szikvízgyár volt. Ebben a házban ütötte fel tanyáját az itt szolgálatot teljesítő tábori csendőrőrs. Az egyes házak kertjeit elválasztó kerítések legtöbbjét ledöntötték, így az egész tömb területén az utca kizárásával a kerteken keresztül lehetett közlekedni. Vojtkó István balassagyarmati lakos visszaemlékezése a vészkorszakra. In: A Nagy Iván Történeti Kör Évkönyve, 1995. Szerk.: Tyekvicska Árpád. Balassagyarmat, 1995, 136-145. p. Idézet: 138-140. p. 16. Jaross Andor a gettósítás költségeinek viseléséről határoz Budapest, 1944. május 13. A zsidók lakásával és lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kiadott 1610/1944. ME számú rendelet (kihirdetve a Budapesti Közlöny 1944. évi április hó 28. napján megjelent 95. számában) 9. §-a értelmében a törvényhatóság első tisztviselője a városokra és a tízezernél nagyobb lélekszámú községekre vonatkozóan akként rendelkezhetik, hogy a zsidók a városnak (községnek) csak meghatározott részében lakhatnak. Az említett rendelet 10. §-a értelmében pedig a törvényhatóság első tisztviselője azt is elrendelheti, hogy - bizonyos esetekben - nem zsidó személyek a zsidók részére kijelölt város-, illetve községrészből kiköltözzenek. Az idézett rendelkezésekkel kapcsolatban Címmel az alábbiakat közlöm. A rendelkezések végrehajtása során költségek merülnek, illetve merültek fel 1. a zsidók átköltözködésével, 2. a zsidók részére kijelölt város- és községrészből a nem zsidók átköltöztetésével kapcsolatban. Az 1. pont alatt említett összes költségek az érdekelt zsidókat terhelik. Ha tehát ezzel kapcsolatban valamelyik önkormányzati testület költségeket előlegezett, azokat az érdekelt zsidók megtéríteni kötelesek. A 2. pont alatti költségekkel (nem zsidók átköltöztetésével) kapcsolatban különbséget kell tenni 1. a nem zsidók ingóságainak elszállításával kapcsolatos és 2. egyéb költségek között. I. az ingóságok elszállításával kapcsolatban közlöm, egyidejűleg megkerestem a magyar királyi honvédelmi miniszter urat, hogy az említett munkálatokra az 1939. II. te. 82., 83., 87., és 97. §-ainak rendelkezései alapján a honvédelmi munka igénybevételét rendelje el. Ehhez képest az említett szállítások esetében további különbséget kell tenni a) a már megtörtént szállítások, illetve az olyan szállítások között, amelyek szüksé135