Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

A holocaust elszámított „racionalitása” - „A magyar szellemi élet védelmében”

iról semmit sem sikerült kideríteniük, s a másik két egylet ügyében sem jutottak sokra, miután hitközségi szervezetek lévén a telekkönyvben külön nem szerepeltek. „A Szent Egylet az izraelita hitközség helyiségeiben működött, s így ingósága minden valószínűség szerint nem volt. A nyomozás során az sem volt megállapítható, miszerint az Ortodox Talmud Tóra Egyletnek ingóságai lettek volna" - jelentették a detektívek. Rávilágítva a rendelkezések végrehajtásának körülményességére, szabadkozva tették hozzá: „A város területén olyan zsidó származású egyén nem maradt vissza, aki teljesen pontos, precíz felvilágosítást tudna adni a vonatkozó egyletekre, a kereszténység körében szintén nincsen olyan, aki a zsidó egyletekkel kapcsolatosan tudna a fentieken kívül bővebbet.. ."

m A nyomozás eredményének megfelelően a budapesti székhelyű zsidó szövetség végül csak az izraelita nőegylet vagyonát próbálta meg - a hivatalos miniszterelnöki rendelkezéseknek megfelelően - átvenni. Az augusztus utolsó napjaiban kezdődő, hosszas levélváltást végezetül Koltai polgármester október 27-ei kurta, egymondatos irata zárta rövidre: „Megkeresésükre értesítem, hogy a kérdéses ingatlan hasznosításáról a magyar királyi balassagyarmati pénzügyigazgató úr intézkedik."

212 Salgótarján öt feloszlatott zsidó szervezetének vagyonáért augusztus 31 -ei levelében jelentkezett a zsidószövetség egyesületeket likvidáló irodája. A tisztviselők itt is pontosan abba az akadályba ütköztek, mint a losonci rendőrök (hacsak nem szándékos időhúzással állunk szemben). „Alispán Úr! Tisztelettel jelentem, hogy a feloszlatott salgótarjáni zsidó egyesületek vagyoni ügyeit még nem sikerült eddig felszámolni (sic!), mert az egyesületek vagyonának felkutatása, tekintettel arra, hogy olyan személy, aki azokban felvilágosítást tudna adni, nincs, igen nagy nehézségbe ütközik" - vezették az akta hátára szeptember 13-án, hatvannapi haladékot kérve az ügyintézésre.

213 A közigazgatás tanácstalansága - amennyiben az valóban tanácstalanság volt - újabb dilemmába ejti a vészkorszak kutatóit. A Központi Zsidó Tanács április 7-én kérdőívet küldött az ország minden hitközségéhez, amelyben többek között a kebelükben, illetve területükön belül működő egyesületekről, tulajdonképpen azok vagyoni állapotáról kért az 1943. december 31-ei állapotoknak megfelelő adatokat.

214 Az összeírást a német hatóságok rendelték el (az ország megszállása után alig két héttel), vagyis a hitközségek vagyonát a németek rendelkezésére mérette fel a zsidó tanács haladéktalanul, „a magyar zsidóság országos megszervezése" ürügyén. „Az összeírásra, valószínűleg így tervezték, azért lett volna szükség, hogy könnyebb legyen a deportálások és a zsidó vagyon kisajátításának előkészítése. De hogy az összeírás során összegyűjtött adatokat bármire is felhasználták volna, nincs bizonyíték."

215 Elképzelhető tehát az, hogy a községi, városi magyar közigazgatás nem tudott a hitközségek áprilisban elkészített jegyzékeiről (azokat gyakorlatilag csak a '80-as években „fedezték fel" maguk a kutatók is). Az azonban mégis csak különös, hogy ugyanazon hitközségek más adatokat szolgáltattak áprilisban a zsidó tanácsnak - tulajdonképpen a németeknek -, mint májusban a vármegyének. Szécsényben az 1944 júniusában feloszlatott Chevra Kadisa mellett eszerint nő- és segélyező egylet is létezett 1943. december 31-én,

216 Salgótarján ortodox hitközsége azonban éppen ellenkezőleg: hárommal kevesebb egyesületet jelentett áprilisban, mint májusban.

217 A vármegye legnagyobb zsidó közösségének otthont adó Losoncon az egyesületek számát tekintve meg211 NML XV. 24. 23., 24. 2,2 NML XV. 24. 25., 26., 27. 213 NML V. 183. a) 17612/1944. 214 Magyarországi zsidó hitközségek, 1944. április. A Magyar Zsidók Központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán. I. rész: Adattár. A és B kötetek. Közzéteszi: Schweitzer József, sajtó alá rendezte: Frojimovics Kinga. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1994, 7., 17-18. p. 215 Uo. 7. p. 216 Uo. 651. p. Méghozzá a Chevra Kadisa 90, a nőegylet 37, a segélyező egylet pedig 64 taggal. 9000 pengőnyi vagyona csak a szent egyletnek volt az összeírás szerint, a zárszámadás végösszege sorrendben: 2125,11; 74,70 és 331,07 pengő. 217 Nevezetesen a Chevra Kadisa, valamint a Chevra Sasz és Talmud Tóra Egyletet. Az áprilisi jelentés szerint előbbinek 160, utóbbinak 60 tagja volt, vagyonuk nincs, a zárszámadás végösszege 3071,02 és 140,47 pengőt tett ki. Uo. 587. p. 119