Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

A holocaust elszámított „racionalitása” - „A magyar szellemi élet védelmében”

iról semmit sem sikerült kideríteniük, s a másik két egylet ügyében sem jutottak sokra, miután hitköz­ségi szervezetek lévén a telekkönyvben külön nem szerepeltek. „A Szent Egylet az izraelita hitközség helyiségeiben működött, s így ingósága minden valószínűség szerint nem volt. A nyomozás során az sem volt megállapítható, miszerint az Ortodox Talmud Tóra Egyletnek ingóságai lettek volna" - jelentették a detektívek. Rávilágítva a rendelke­zések végrehajtásának körülményességére, szabad­kozva tették hozzá: „A város területén olyan zsi­dó származású egyén nem maradt vissza, aki telje­sen pontos, precíz felvilágosítást tudna adni a vo­natkozó egyletekre, a kereszténység körében szin­tén nincsen olyan, aki a zsidó egyletekkel kapcsola­tosan tudna a fentieken kívül bővebbet.. ." m A nyo­mozás eredményének megfelelően a budapesti székhelyű zsidó szövetség végül csak az izraelita nőegylet vagyonát próbálta meg - a hivatalos mi­niszterelnöki rendelkezéseknek megfelelően - át­venni. Az augusztus utolsó napjaiban kezdődő, hosszas levélváltást végezetül Koltai polgármester október 27-ei kurta, egymondatos irata zárta rövid­re: „Megkeresésükre értesítem, hogy a kérdéses ingatlan hasznosításáról a magyar királyi balassa­gyarmati pénzügyigazgató úr intézkedik." 212 Salgótarján öt feloszlatott zsidó szervezetének va­gyonáért augusztus 31 -ei levelében jelentkezett a zsidószövetség egyesületeket likvidáló irodája. A tisztviselők itt is pontosan abba az akadályba üt­köztek, mint a losonci rendőrök (hacsak nem szán­dékos időhúzással állunk szemben). „Alispán Úr! Tisztelettel jelentem, hogy a feloszlatott salgótar­jáni zsidó egyesületek vagyoni ügyeit még nem si­került eddig felszámolni (sic!), mert az egyesületek vagyonának felkutatása, tekintettel arra, hogy olyan személy, aki azokban felvilágosítást tudna adni, nincs, igen nagy nehézségbe ütközik" - vezették az akta hátára szeptember 13-án, hatvannapi haladé­kot kérve az ügyintézésre. 213 A közigazgatás tanácstalansága - amennyiben az valóban tanácstalanság volt - újabb dilemmába ej­ti a vészkorszak kutatóit. A Központi Zsidó Tanács április 7-én kérdőívet küldött az ország minden hitközségéhez, amelyben többek között a kebelük­ben, illetve területükön belül működő egyesüle­tekről, tulajdonképpen azok vagyoni állapotáról kért az 1943. december 31-ei állapotoknak megfe­lelő adatokat. 214 Az összeírást a német hatóságok rendelték el (az ország megszállása után alig két héttel), vagyis a hitközségek vagyonát a németek rendelkezésére mérette fel a zsidó tanács haladék­talanul, „a magyar zsidóság országos megszerve­zése" ürügyén. „Az összeírásra, valószínűleg így tervezték, azért lett volna szükség, hogy könnyebb legyen a deportálások és a zsidó vagyon kisajátí­tásának előkészítése. De hogy az összeírás során összegyűjtött adatokat bármire is felhasználták volna, nincs bizonyíték." 215 Elképzelhető tehát az, hogy a községi, városi magyar közigazgatás nem tudott a hitközségek áprilisban elkészített jegyzé­keiről (azokat gyakorlatilag csak a '80-as években „fedezték fel" maguk a kutatók is). Az azonban mégis csak különös, hogy ugyanazon hitközségek más adatokat szolgáltattak áprilisban a zsidó ta­nácsnak - tulajdonképpen a németeknek -, mint májusban a vármegyének. Szécsényben az 1944 jú­niusában feloszlatott Chevra Kadisa mellett esze­rint nő- és segélyező egylet is létezett 1943. decem­ber 31-én, 216 Salgótarján ortodox hitközsége azon­ban éppen ellenkezőleg: hárommal kevesebb egye­sületet jelentett áprilisban, mint májusban. 217 A vár­megye legnagyobb zsidó közösségének otthont adó Losoncon az egyesületek számát tekintve meg­211 NML XV. 24. 23., 24. 2,2 NML XV. 24. 25., 26., 27. 213 NML V. 183. a) 17612/1944. 214 Magyarországi zsidó hitközségek, 1944. április. A Ma­gyar Zsidók Központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán. I. rész: Adattár. A és B kötetek. Közzéteszi: Schweitzer József, sajtó alá rendez­te: Frojimovics Kinga. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1994, 7., 17-18. p. 215 Uo. 7. p. 216 Uo. 651. p. Méghozzá a Chevra Kadisa 90, a nőegylet 37, a segélyező egylet pedig 64 taggal. 9000 pengőnyi va­gyona csak a szent egyletnek volt az összeírás szerint, a zárszámadás végösszege sorrendben: 2125,11; 74,70 és 331,07 pengő. 217 Nevezetesen a Chevra Kadisa, valamint a Chevra Sasz és Talmud Tóra Egyletet. Az áprilisi jelentés szerint előb­binek 160, utóbbinak 60 tagja volt, vagyonuk nincs, a zár­számadás végösszege 3071,02 és 140,47 pengőt tett ki. Uo. 587. p. 119

Next

/
Thumbnails
Contents