Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

A holocaust elszámított „racionalitása” - Mező- és erdőgazdasági, valamint vadászterületek

meztetett Salgótarján hetilapja október elején. 81 Kösd községben nem a németek, a magyar ha­tóságok vagy a helyi lakosok dézsmálták meg az összegyűjtött zsidóvagyont, hanem a foglyul ejtett szovjet katonák. „A raktáron alkalmazott hivatalos pecsétviasz sértetlen, ellenben a nagyterembe nyí­ló ajtón, mely négy táblaüvegből áll, az egyik ab­lak betörve, és az ajtón belül lévő kartonpapír le­szakítva. Az ablaknyílás olyan nagyságú, hogy azon egy ember befér, tehát a megállapításunk sze­rint a behatolás ezen az ablakon történt" - jelen­tette a községi bíró, a pénzügyőri szemlész és fővi­gyázó, azt követően, miután az ingóságok újralel­tározásakor megállapították, hogy a tettesek jórészt textilneműt vittek el. 82 A foglyok nyomorúságá­ról árulkodik a zsákmányolt holmi: három paplan­huzat, négy nagy- és hat kispárnahuzat, kilenc fér­fialsó, hét konyharuha, három zsebkendő, tizen­öt szalvéta, és némi ráadás: három kiló kockacu­kor, egy női retikül, egy női kalap, végül ... egy menyasszonyi fátyol. Mező- és erdőgazdasági, valamint vadászterületek A zsidók vagyonának bejelentéséről és zár alá vé­teléről intézkedő, 1600/1944. ME számú rendelet - természetesen - nem feledkezett meg a mező- és erdőgazdasági ingatlanokról sem. A zsidóság az úgynevezett negyedik zsidótörvény (1942:XV. te.) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatályba lé­pésétől kezdve nem szerezhetett ilyen tulajdont, sőt köteles volt azokat megszabott (csekély) térítés ellenében átengedni. 83 Az 1944. április 14-én meg­jelent vagyonrendelet 11. és 12. §-a a keresztény birtokon gazdálkodó zsidókat is (újra) arra köte­lezte, hogy jelentsék be bérleményeiket, felszerelé­seiket, gépeiket, állataikat és készleteiket. Ezeket a pénzügyigazgatóság zár alá vette, 84 majd a gazda­sági felügyelő vagy az erdőgazdaság segítségét kérte, hogy általuk biztosítsa a vagyontárgyak gon­dozásba vételét. Végül, ha a felügyelő kinevezése sem bizonyult volna elegendőnek, zárgondnok in­tézkedett a zárlati kezelés elrendeléséről. A jogsza­bályok foganatosítása korántsem zajlott olajozot­tan. Ezt bizonyítja, hogy számos utórendelkezés született még, 85 titkosak és hivatalosak egyaránt. Jurcsek Béla földművelési miniszter bizalmasan kezelendő rendelkezése május l-jén pl. azzal pró­bálta jobb belátásra bírni a vonakodó zárgondnok­jelölteket, hogy „a sokkal kellemetlenebb és terhe­sebb honvédelmi munkaszolgálatra" való behívá­sukat helyezte kilátásba. 86 Hosszasan elhúzódtak az átadott ingatlanok telekkönyvi átvezetési mun­kálatai is, amelyek megkönnyítéséről szeptember 10-én rendelkezett Lakatos Géza akkori minisz­terelnök. 87 Az 1942. évi negyedik zsidótörvénnyel Nógrád vármegyében is megkezdődött a birtokok átvéte­le. 88 A lagymatag végrehajtási fázisnak az 1944-es rendeletek adtak egy kevés lendületet, bár rögvest akadt számos probléma is a már átvett gazdasá­gok tényleges kezelőivel, nemkülönben a közve­títő szervekkel. (•71., 72.) Április folyamán kimu­tatások készültek azokról a zsidó mezőgazdasági ingatlanokról, amelyek korábban nem estek beje­81 A Munka, 1944. október 7., 2. p. 82 NML VII. 3. 3308/1944. 83 Közli: Vértes 176-200. p. A rendeletek nemcsak a zsi­dók tulajdonában lévő, hanem az általuk bérelt földek­re is vonatkoztak. 84 Az 1600/1944. ME számú rendelet 11. és 12. §-ait is­merteti: Vértes 290-291. p. 85 Pl. 1077/1944. PM, 2792/1944. ein. FM, 3100/1944. ME, 47.666/1944. III. BM, 3230/1944. ME, 78.810/1944. ein. HM és FM számú rendeletek. Ezeket ismerteti: Vértes 334., 335., 353., 354., 355. p. A zsidók haszonbérleti gaz­dálkodását megszüntető, augusztus 26-ai, 3100/1944. ME számú rendeletet szokatlanul hosszasan taglalta és értelmezte a megye hetilapja. Nógrádi Hírlap, 1944. szep­tember 9., 2-3. p. 86 Idézi: Ungváry 9-10. p. 87 A 3230/1944. ME számú rendeletet ismerteti: Vértes 354. p. A rendeletet üdvözölte a megye hetilapja is. Nóg­rádi Hírlap, 1944. szeptember 23., 3. p. 88 A nógrádi körjegyző 1942. október 6-án csekély, 50 ka­tasztrális holdnyi, kis parcellákban szétszóródó zsidó­birtokról tett jelentést az alispánnak (kivétel nélkül Nóg­rád község területéről), a 3600/1943. ME számú rende­letben foglaltaknak megfelelően pedig Salgótarjánból maradt fenn a földművelésügyi miniszternek címzett jelentés a zsidók erdőgazdaságairól. Ebből kiderül, hogy ezeket az Országos Földhitelintézet jórészt már átvette. NML 322. 2986/1942., NML V. 183. a) 18694/1943. A 3600/1943. ME számú rendeletet közli: Vértes 200-256. p. 101

Next

/
Thumbnails
Contents