Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

III. A mezőgazdasági termelés az uradalom területén - III. 1. A parasztság mezőgazdasági termelése - III. 1. b. A divényi uradalom mezőgazdasági termelői

száma a XVII. században a vármegyei helyzethez hasonlóan drasztikusan csökkent. Nógrád vármegye 1661. évi 160 adóportájából 1683-ra csupán 32 maradt meg.

78 Mindezek miatt érthető, hogy bár a Balassa III. Imre megrendszabályozására küldött császári csapatok pusztítása leginkább Divény mezővárost érte, mégis az uradalom népe számára is jelentős károkat hozott az 1660-1686 közötti időszak. Míg az 1660-as esztendőben a puszta telkek aránya 14%-os volt, addig 1686-ra ez az érték már a 62%-ot is elérte.

79 A puszta telkek magas aránya azonban más vármegyék korabeli uradalmaiban is megfigyelhető volt ekkortájt, például a regéci uradalom területén 1697-ben a deserták aránya elérte a 47%-ot, a sárospataki uradalomban pedig 1712-ben a 62%-ot is.

80 A divényi uradalom területén tehát az első Zichy földesúr, gróf Zichy I. István megérkezéséig számottevően csökkent a népsűrűség, ám az új földesúri család idején lassan megindult a települések regenerálódása. A növekvő népesség ismét kezelésbe vette a korábban művelés alól kikerült, elhagyott telkeket, aminek hatására 1714-ben már csak a telkek 40%-a számított elhagyott, deserta teleknek.

81 A benépesülés tehát lendületes maradt a Rákóczi-szabadságharc hadi eseményei ellenére is, jóllehet „az e tájon való szegénységh számtalan károkat vallott", ahogyan azt Kajali Pál a közeli Gácson 1703-ban lejegyezte, de 1709-ben a vármegye nemesi közgyűlése is a „Divinytájekan levő megh romlót helységek"-ről számolt be.

82 (I. 2. táblázat) Az 1736. évi úrbéri összeírás idejére gyakorlatilag eltűntek a puszta telkek, amelynek következtében 1463 jobbágy gazdaság működött ekkor az uradalom területén. Ezek nagyságát és Nógrád vármegye fejlődését érzékelteti, hogy az 1707. évi összeírok a vármegye egész területén 1455 parasztgazdaságot vettek számba.

83 Az 1759. esztendő után annyira felgyorsult az uradalmi gazdák számának bővülése, hogy 1812-re számuk majdnem megkétszereződött.

84 A divényi uradalom területén élő gazdák számának gyarapodása egybecsengett a XVIII. században a Magyarországot, sőt a világot jellemző demográfiai jelenséggel, a látványos népességnövekedéssel.

85 Mivel korabeli statisztikai kimutatások nem születtek az uradalmi lakosság gyarapodásának forrásairól, ezért ezekre csupán következtetni tudunk. A gazdaságok élén álló családfők vezetéknevei utalnak egy-egy család letelepedettségére: amelyik család generációkon keresztül ugyanazon a településen élt, az önre Pálmány, 1987.182. 79 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 183. No. 1. Az 1660. évi urbárium, No. 9. Az 1686. évi összeírás so Jármay-Bakács, 1930.18. 8i MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 183. No. 8. Az 1714. évi összeírás 82 Benda, 1955. 62-63.; MOL A Rákóczi-szabadságharc levéltára G. 25. III. I. f. 516-517. o. 83 N. Kiss, 1984. 218.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 183. No. 12. urbarialis conscriptio, 1736. 84 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 183. No. 12/a. urbarialis conscriptio, 1759.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 184. No. 18. urbarialis conscriptio, 1812. 85 Braudel, 1985. 33. 45