Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)
III. A mezőgazdasági termelés az uradalom területén - III. 1. A parasztság mezőgazdasági termelése - III. 1. a. A mezőgazdaság gazdaságföldrajzi adottságai
rétek ellátták az uradalom lakosságának igényeit, csak az elvadult területekkel bíró terjéniek béreltek az Esterházy-birtokhoz tartozó kiskéri pusztán rétet. A Losonci járásban a réteket csupán egyszer kaszálhatták egy esztendőben Abélován, Budalehotán, Fűrészin, Huttán, Lesten, Turopolyán, néha kétszer Dobrocson, Felsőtiszovnyikon, Lentvorán, Nagyiámon, Policsnán, a többi településen pedig minden évben kétszer. A Kékkői járásban is kétszer kaszálták a réteket, Széken, illetve Zsély kisebbik részén azonban előfordult, hogy csak egyszer. A Füleki és Szécsényi járásokban szintén kétszer tudtak kaszálni, de Terjénben bizonyos esztendőkben csupán egyszer. A Mária Terézia által elrendelt urbáriumokban az egésztelekhez tartozó rét nagysága annak a függvénye volt, hogy kaszálhattak-e rajta sarjút. Nógrád vármegyében, ahol minden esztendőben kétszer kaszálhattak, az egésztelekhez tartozó rétek terjedelmét 6 kaszásban szabták meg, ahol csupán olykor-olykor kaszálhattak, ott 8 kaszás, ahol viszont csak egyszer, 10 kaszás rét tartozott egy egésztelekhez. A Hont vármegyei Alsóprébelyen kétszer kaszálhattak egy évben, és 6 kaszás rétet szabtak meg minden egésztelekhez. A kortárs Bél Mátyás véleménye szerint „nincsenek haszon nélkül a közepesen lejtős kaszálók sem, ha vagy kövér, vagy nedves a földjük, amint ez Zólyom, Nógrád, Gömör, Sáros vármegyékben és egyebütt szerteszéjjel látható". 6 * A szőlőtermesztés az 1715-1828 között készült összeírásokban mutatható ki. Ez idő tájt a divényi uradalom területén húsz promontóriumos település közül tizennégy a Kékkői járásba tartozott, földrajzi közelsége folytán ide sorolható azonban a Hont vármegyei Alsóprébely is, továbbá négy szőlőhegy a Losonci, egy pedig a Szécsényi járás területén volt található. 65 A XVIII. század folyamán egyébként hét településen említettek majorsági szőlőket, amelyek közül hatot szintén a Kékkői járás területén, az alsóprébelyi szőlőst pedig az előbbiekhez viszonylag közeli Hont vármegyében művelték. 66 A szőlőművelés területi korlátja volt az a tény, hogy a Losonci és Füleki járás nagy részén a szőlő nem ért be. 67 Az erdők az 1770-1771-es évek táján elegendőek voltak az uradalom településein, kivéve Felsőludányban, Halászin, Kotmanlehotán, Balassagyarmaton és Szentpéteren. Jóllehet a policsnai erdőkben megfelelő mennyiségű fa állt rendelkezésre tüzelésre, de épületfában már nem bővelkedtek a helyiek. Turicskán, ahol a lakosság szekerek, kerekek, hordók készítéséből is élt, az erdő nem tudta 64 Bél, 1984.113. 65 Nógrád Megyei Levéltár (NML) IV. 7. A. 1. Perceptoralia, 1715.; NML IV. 7. A. 1. Perceptoralia, 1720.; NML IV. 7. A. 3. Perceptoralia, 1828.; MOL X. 4177, 4178, 4180, 4191, 4192,4193, 4194, 4195,4196,4197: Mária Terézia-féle úrbéri összeírások 66 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 278. Zichy Ferenc győri püspök zárgondnoksága és hagyatéka 1750-1783.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 1-30. Számadások 1687-1766.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 183. No. 12/a. urbarialis conscriptio, 1759.; MOL X. 4177, 4178, 4180, 4191, 4192, 4193, 4194, 4195, 4196, 4197: Mária Terézia-féle úrbéri összeírások; MOL P. 707. Zichy család levéltára, 273. No. 4. Az 1783. évi fizetési lajstrom 67 Fényes, 1847. 200. 42
