Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

III. A mezőgazdasági termelés az uradalom területén - III. 1. A parasztság mezőgazdasági termelése

össze, ha ezt a 0,5-es kulccsal próbáljuk területmértékké alakítani, akkor 16,5 pozsonyi mérő rétterületet kapunk, noha elképzelhető, hogy az uradalom rétje más esztendőben több vagy esetleg kevesebb szénát termett volna. Elképzelhető az is, hogy a parasztság korabeli szőlőterülete nagyobb volt, hiszen a jobbágyoknak dézsmamentes szőleje is lehetett, amit a paraszti kötelezettségek teljesítése végett készített úrbéri összeírásban nem jegyeztek föl.

55 Mindezek miatt csak hozzávetőleges értékeket kaphatunk a majorsági területek arányára vonatkozóan. A Mária Terézia-féle úrbéri összeírás idején a paraszti kezelésű szőlőterület 1387 kapás, míg a majorsági szőlőké 1765-ben 161 kapás volt, vagyis a majorsági szőlő az összes szőlőterület 10%-án húzódhatott. A parasztság belső házhelye, a telki, irtás-, közszántók és rétek összesen 34 322 pozsonyi mérő területet öleltek magukba, míg a majorsági kert, szántó, rét területe feltehetőleg 2379 pozsonyi mérő lehetett a vetőmag-felhasználásból és a szénatermésből ítélve. A majorsági földek tehát az uradalom földállományának a 7%-át határozhatták meg csupán. Mindezek az adatok természetesen nem pontos értékeket közölnek, de mégis jól érzékeltetik a majorsági és a paraszti földek arányait. A regéci uradalomban 1713-1746 között a majorsági földek 226-452 pozsonyi mérő területet foglaltak el.

56 A Schönborn-uradalomban az 1746-os évben 384 p. mérő szántó és rét, 100 p. mérő szőlő tartozott a majorsághoz.

57 Az említett uradalmakhoz képest tehát nem mondható szerénynek a divényi uradalom XVIII. század második felének majorsága, de a paraszti művelésű földekhez viszonyított aránya jóval alul múlhatta a majorsági gazdálkodásban élen járó Pest megyéét, ahol az 1789-es kataszteri felmérés idején a szántók 25%-a, a rétek 37%-a, a legelők 36%-a minősült majorságinak.

58 A XVI-XVII. század idején jelentkező agrárkonjunktúra, a majorsági gazdálkodás fellendülése idején éppúgy, mint a XVIII. században az uradalmak egy részében a majorsági terület jelentős volt, míg máshol a paraszti gazdaságok határozták meg a nagybirtokot. A divényi uradalom inkább az utóbbi típushoz tartozhatott.

59 III. 1. A parasztság mezőgazdasági termelése A divényi uradalom parasztságának mezőgazdasági termelését elsősorban két tényező határozta meg, egyfelől a terület gazdaságföldrajzi adottságai, másfelől az a történelmi örökség, amely meghatározta a terület népességének eloszlását, összetételét. A vizsgált időszakban mindkét tényező változott, ami hatással volt az uradalom népességének mezőgazdasági tevékenységére is. Az egyes gazdaságok működését azonban más hatások is érték, a termelést tekintve fontos volt az adott gazda jogállása, foglalkozása, s nem utolsósorban a családi gazdaságok típusai is. 55 Varga, 1967. 52. 56 Jármay-Bakács, 1930.158. 57 Sas, 1931. 8-9. 58 Gaál, 1966. 227. 59 Gaál, 1978.100-102. 39