Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)
II. A divényi uradalom forrásai és feldolgozásuk főbb kérdései - II. a. Az úrbéri szabályozások és összeírások
IL A divényi uradalom forrásai és feldolgozásuk főbb kérdései A divényi uradalom gazdasági életének vizsgálata arra a sarkalatos kérdésre irányítja figyelmünket, hogy az uradalom gazdálkodásának, az ott folyó termelésnek, a megtermelt javak felhasználásának jellemzőit, irányait milyen forrástípusok tárják elénk, s azok mennyire megbízható adatokat adnak kérdésünkre. Hasonlóan más uradalmakhoz, a gazdasági élet vizsgálatához sokféle forrás maradt fenn az úriszéki iratoktól a nyugtákon át a megyei és állami adóösszeírásokig, de ami a divényi uradalom forrásadottságát használhatóbbá teszi más uradalmak hasonló iratcsoportjaihoz képest, az a gazdag információt őrző úrbéri szabályozások és összeírások, valamint számadáskönyvek sorozata. II. a. Az úrbéri szabályozások és összeírások Mária Terézia 1767. január 23-án kibocsátott rendelete alapján az országban úrbérrendezést hajtottak végre, ennek lenyomataként a divényi uradalomhoz tartozó településeken is urbáriumok keletkeztek. A földesúr és jobbágyainak gazdasági kapcsolatait szabályozó Mária Terézia-féle urbáriumok létrejöttének ideje a divényi uradalom nagy részén az 1771-es esztendőre, két helységében pedig 1770-re tehető, ami azzal függ össze, hogy az uradalom településeinek nagy része Nógrád vármegyében terült el, s ekkor Hont vármegyében csak Alsóprébely és Zahora képezte az uradalom részét. Az urbáriumok egységes szempontok alapján készültek országszerte. Az úrbérrendezés során először az egyes települések kilenc kérdőpontra adott válaszát jegyezték föl, majd a rendezést megelőző helyzetet feltüntető úrbéri összeírást készítették el, illetve irtásösszeírást, valamint szőlőösszeírást végeztek, s jegyzékbe foglalták a terület jó és rossz adottságait, a beneficiumokat és maleficiumokat. Mindezek után a helységek számára kiadott új, egységes és nyomtatásban megjelent urbáriumokba helyi adatokat vezettek be, és ehhez csatolták az úrbéri tabellákat. A divényi uradalom urbáriumai azonban nem teljesek, hiszen az egy esztendővel korábban felvett előzetesek hiányosak. Az előzetesek révén a telki állományhoz tartozó földek összeírása mindössze 41 településen, míg a többi uradalmi településen csak az irtások, esetleg szőlők jegyzéke maradt fenn. 31 Annak ellenére, hogy a Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején a jobbágyok minden településen azt nyilatkozták, hogy nem volt ezt megelőzően urbáriumuk, 3i Felhő, 1957. 208-213.; MOL X. 4177, 4178, 4180, 4191, 4192, 4193, 4194, 4195, 4196, 4197: Mária Terézia-féle úrbéri összeírások 25
