Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)
VI. A divényi uradalom gazdálkodása - VI. 2. A divényi uradalom pénzmozgásai (1687-1787) - VI. 2. b. Az uradalom működési költségei
el, amely tisztséget viselő személy gyakorlatilag minden uradalom élén megtalálható volt a tárgyalt korszakban, így a divényi uradalomban is. A tiszttartók feladata igen összetett lehetett, ami azonban attól függött, hogy milyen összetételű volt az adott birtok uradalmi tisztségviselőinek csoportja. Példának okáért a sárospataki uradalomban a tiszttartó az uradalom valamennyi tisztviselője fölött állt, felelős volt a központnak, ugyanakkor felelősséggel tartozott az uradalom gazdálkodásáért. Mivel azonban Sárospatakon külön számtartó is volt, így nem kellett a tiszttartónak számadásokat készítenie. 505 A süttöri uradalomban ugyancsak a tiszttartó felelt egy személyben a rábízott uradalomért, neki kellett a domíniumban előforduló ügyekben intézkedni, növelni a jövedelmeket, s mindemellett ő gondoskodott a kastély építéséhez szükséges cserepek beszerzéséről, a gabona időben történő elvetéséről, a bérek kifizetéséről. 506 Hasonló volt a helyzet az alsólendvai uradalomban is, hiszen ott a tiszttartó, aki szintén az uradalom élén állt, felelősséggel tartozott a központnak, a többi tisztviselő engedelmeskedett neki, az ő kezében összpontosult a gazdaság irányítása az adminisztrációtól a bérek kifizetéséig, de ő volt a jobbágyság kisebb ügyeinek eligazítója, az árvák gondviselője, s az uraság helyettese a megyegyűlésen. 507 A garamszentbenedeki egyházi birtokon ellenben a tiszttartó hatalma igen csekély volt, nem terjedt ki felügyelete a számtartóra vagy a kulcsárra, s kezdetben a munkaköre is inkább az ispánéra emlékeztetett. 508 A divényi uradalomban ezzel szemben a tiszttartót tekinthetjük az uradalmi irányítás központi figurájának. A Zichy család levéltárában a tiszttartók gondosan megőrizték a család első divényi tiszttartójának, Feja Jánosnak 1686. március l-jén, Pozsonyban kelt konvencióját, amelyből kiderül, hogy Zichy I. István tiszttartója köteles volt „a gazdasagot és minden folyó jövedelmet szaporítani, minden dolgaiban híven, jámborul és hasznosan fáradozni és szolgálni", mindemellett számadási kötelezettséggel tartozott. 509 Az 1736. évi rövidke utasítás is figyelmeztette a tiszttartót, hogy viseljen gondot a rábízottakra, s a bevételekről és kiadásokról Isten és földesura felé való hűséggel vezessen számadást. 510 Az általános jellegű utasítások tehát nem tartalmazták a tiszttartó munkakörének pontos leírását, csak annyit, hogy ő vezette a számadáskönyveket, amelyeket a földesúrnak bemutatott. A számadáskönyvekből kiviláglik azonban az is, hogy a tiszttartó képviselte urát a megyegyűlésen, ő fizette ki a béreket, s gyakorta részt vett különféle termékek beszerzésében. A hatalma valószínűleg kiterjedt a többi tisztviselőre, alkalmazottra és szolgára, így felelőséggel tartozhatott az uradalom működéséért is. A divényi tiszttartó munkáját néhány esztendőben megkönnyítette a divényi, majd az 1743-as esztendőben a zsélyi kulcsár is. A kulcsár az uradalom pin505 Ravasz, 1938. 40-42. 506 Borsody, 1991. 235. 507 Csapody, 1933.16. so» Gerendás, 1934. 67. 509 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 6. Feja János tiszttartó conventioja, 1686. 510 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 183. No. 12. urbarialis conscriptio, 1736. 197