Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

I. A Zichy földesurak és a divényi uradalom

neki bérbe. Az 1758. év vége, a következő év eleje táján Zichy I. Ferenc adósságait magukra vállalták rokonai, s 6000 forint adósság kiegyenlítése után Mária Terézia 1759. január 9-én feloldotta a zárgondnokságot. A birtokra 1759-ben háruló 68 564 forintnyi adósság 'azonban csak 1770-re apadt le 554 forintra, de addig is az uradalom jövedelmei nem a püspökhöz, hanem az adósságait törlesztő Zichy Jánoshoz és Istvánhoz kerültek.

17 Nem nehéz belátni, hogy a Zichy földesurak hozzáállása a divényi uradalomhoz jelentősen eltérhetett a bérlőkétől vagy a kuruc kincstárétól. A Zichy családban maradó Nógrád vármegyei uradalom megőrzése, fejlesztése, jövedelmezőségének fokozása a Zichy földesuraknak inkább állhatott érdekében, mint a Rákóczi-szabadságharc idején a fejedelem kincstárának vagy az idegen bérlőknek, hiszen a kincstár a hadi helyzet okozta nagyobb anyagi áldozatokat kívánta biztosítani az elkobzott uradalomból, míg a bérlő célja a meghatározott ideig szóló bérlet adta lehetőségek mielőbbi, fokozott kihasználása lehetett. A bérlet kedvezőtlen hatásáról számolt be például Frendel György, a püspök „alázatos hiv szolgája" a Zichy I. Ferenc alatti zárgondnokság vége táján, 1759. január 13-án: „...mind [Zichy L] Imre Ur idejébe, mind pedig a sequestrum [zárgondnokság] alatt- is, tsak bitang volt ezen jószág, és ha tovább, így idegen kéz alatt lészen, egészen elpusztul."

18 Mindez kiegészítésre szorul, hiszen Balassa Pál a bérlete idején gondot fordított például az uradalom ingóságainak szaporítására, az általa anyagilag támogatott épületeket 1756. december 20-án 5157 forint értékűre becsülték. Igaz ugyan az is, hogy Balassa Pál főleg a divényi uradalom által megtermelt javakból finanszírozott ingatlan-befektetéseinek mindössze csak 9%-át fordította gazdasági épületekre (365 forintot a balassagyarmati mészárszékre, 98 forintot pedig a lónyabányai ércbányára), a többit az alsó- és felsőtiszovnyiki, alsóesztergályi, losonci templomokra, plébániákra, s a losonci iskolamester házára költötték.

19 A Balassa-féle bérlet idején megfigyelhető fejlesztésekkel a Rákóczi-szabadságharc idején természetesen nem találkozhatunk, bár a kincstári birtokokból befolyó bevételek között a divényi uradalomból származó pénzek mindvégig fontosak lehettek, hiszen 1706. január 21. és 1707. február 1. között a fejedelem által kincstári kezelésbe vett huszonegy uradalom 39 119 forintot jövedelmezett, aminek 6%-a, vagyis 2240 forint a divényi uradalomból származott.

20 Az egyes Zichy földesurak és a divényi uradalom közötti kapcsolat is eltérő volt az elemzett száz esztendő folyamán. Mind Zichy I. István, mind az őt követő földesurak fontos szerepet játszottak katonaként, politikusként vagy akár 17 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. A divényi uradalom kezelésére vonatkozó iratok 1746-1847.; Bakács, 1965. 59. 18 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 278. Zichy Ferenc győri püspök zárgondnoksága és hagyatéka 1750-1783. 19 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 185. et F. Balassa Pál zálogosítása 1750-1757. 108-121. 20 MOL A Rákóczi-szabadságharc levéltára G. 16 1. 2. b. A Gazdasági Tanács jelentése Rákóczinak 255-259. 18