Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

VI. A divényi uradalom gazdálkodása - VI. 2. A divényi uradalom pénzmozgásai (1687-1787) - VI. 2. a. A divényi uradalom bevételei

annak fogyását tekintjük, hiszen vásárlásra jóformán csak akkor került sor, ha a kívánt terméket az uradalom maga nem tudta előállítani, s a szeszes italok kivételével inkább az uradalmi igények, nem pedig az értékesítés határozta meg a Zichy-birtok gazdálkodásának jellegét. VI. 2. A divényi uradalom pénzmozgásai (1687-1787) VI. 2. a. A divényi uradalom bevételei A divényi uradalom hitbizománnyá alakításának évében, 1687-ben a XVII. századi összbevételek közt a legmagasabb, 3531 forintos összeget hozott földesurának, de a XVII. század végén a legalacsonyabb éves bevétel sem süllyedt 1500 forint alá. A Rákóczi-szabadságharc elején a pénzbevételek gyorsan csökkentek, ám a szatmári békét követő három esztendő átlagos évi összbevétele az 1703. éviénél is szerényebb lett. Az uradalom területét is erőteljesen érintő harcok múltával a bevételek jelentősen és 1731-1734 között látványosan megnövekedtek, az uradalom összbevétele 1766-ig elérte a 32 191 forintot. Az 1780-as évek bevételi szintje nagyjából az 1760-as évekével volt azonos mértékű. Az elemzett száz esztendő folyamán az éves bevételek gyarapodása nem az infláció hatását, hanem a tényleges emelkedést tükrözte, hiszen a pénzromlás a XVIII. század első felében megszűnt.

484 A birtok bevétele a földesurak halálának évében jelentősen megcsappanhatott. Zichy I. Imre halálakor, vagyis 1746-ban a birtok összbevétele az előző és a következő évben az uradalom kasszájába került pénzek 23-25%-át jelentette mindösszesen, Zichy I. Ferenc 1783. évi halála idején pedig a következő négy esztendő összbevételeinek 50-59%-át. A Zichy család szemszögéből a divényi uradalomból származó bevételek jelentőségét mutatja, hogy a Zichyek Mosón vármegyében elterülő lébényszentmiklósi uradalmában az 1715 és 1741 közötti időszakban a bevételek sohasem érték el az 5000 forintot, miközben 1734-ig a divényi uradalomból hozzávetőleg ennyi pénz került ki, azt követően pedig jóval 10 000 forint fölé emelkedett a Nógrád vármegyei birtokról származó bevételek nagysága.

485 Nem szabad azonban a divényi uradalom bevételeit kiemelkedően magasnak tartanunk a korabeli más uradalmakéhoz képest. A felsőtiszavidéki, bortermelésre alapozott regéci uradalomban a legmagasabb éves bevétel megközelítette az 50 000 forintot, a regécihez képest kevésbé jelentős majorsággal, több jobbágy telekkel rendelkező délnyugat-dunántúli alsólendvai uradalomban pedig a 37 000 forintot, míg a növekvő bevételű divényi uradalomban a 33 000 forintos határt még a vizs484 Zimányi-Prickler, 1974. 94. «s Kállay, 1980. 92. 185