Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)
VI. A divényi uradalom gazdálkodása - VI. 1. A természetbeni bevételek és felhasználásuk (1687-1743)
lelhetünk a tárgyalt korszak folyamán. Az uradalom gabonát nem csupán pénzért adott el, hanem olykor más áruért is elcserélt, így kétszeresből, rozsból 100 kilánál többet, míg árpából és zabból csak 2 kilát nem meghaladó mennyiséget. Az uradalom szükségletének egy fontos szeletének tartható a majorsági szántók megfelelő vetőmaggal való ellátása. 454 A majorság állatállománya is rendszeres fogyasztója volt a gabonának. 455 Az uradalmi sör- és pálinkakészítés alapanyaga döntően a rozs, valamint az árpa volt, de szükség esetén azzá válhatott a kétszeres és a zab is. 456 Az uradalom alkalmazásában állók vagy a különféle alkalmi munkát végzők természetbeni fizetséget is kaptak. 457 Míg a fizetésként, munkadíjként kiadott gabona mennyisége követte a készlet adta lehetőségeket és az egyéb uradalmi igényeket, addig a veszteség nem minden esetben. 458 A gabonakiadás meghatározó tényezőjének a kétszeresnél mindvégig a fizetést, a vetőmagot, némely évben az eladást tekinthetjük. A búzánál kezdetben a vetőmag, a rozsnál a pálinkakészítés alapanyagigénye és a vetőmag, 1734-től azonban a búzánál és a rozsnál szintén a fizetés és az értékesítés tett szert jelentőségre. Az árpánál 1727-ig a serfőzés és a vetőmag számított fő kiadási tételeknek, majd a majorsági állatok táplálása, valamint az eladott árpa mennyisége vált egyre számottevőbbé. A zabnál a majorsági állatok fogyasztása, gyakran a zab eladása, olykor a földesúr igénye szabta meg a kiadás mértékét. 454 A kétszerest tekintve a vetőmag mennyisége a XVII. század végén emelkedett, míg azonban ekkortájt 120-281,5 kilát szántak vetésre, addig a XVIII. században egyre csökkenő mennyiségben 35-80 kilát. A vetőmag búzából 1731-ig a 100 kilát sem érte el, 1734-től azonban 260-308 kila között mozgott. A mindösszesen 5-22 kila rozsvetőmag csak az elemzett korszak végén három évben jelentkezett, ezzel szemben a földesúr kezelésében lévő szántók bevetésére mindig elkülönítettek legföljebb 65 kila árpát. A vetőmag zabból mindvégig 100-200 kila volt, kivéve a Rákóczi-korszak után 1731-ig terjedő időszakot, amikor 6-48 kilát vetettek. 4 5 5 Az állatok 1713-1714 táján kétszeresből 11 kilánál kevesebbet, búzából 1728-1738 között 2-7 kilát kaptak, míg rozsból az 1730-as években 2-30 kila mennyiségben részesültek, 30-121 kila árpát pedig 1727-től adtak rendszeresen. A zab szinte minden esztendőben változó, de növekvő mennyiségben került az állatokhoz, ez a kiadás 1731ben érte el a 217 kilás határt. 456 Az 1714-1719 közötti években és 1731-ben szeszfőzéshez 37-105 kila kétszerest, illetve 1725-ben 24 kila zabot is felhasználtak. Az évente 42-164 kila között változó mennyiségű rozsból az uradalom pálinkát állított elő, a serfőzéshez szükséges árpa mennyisége 1738-ig 652 kilányivá gyarapodott. 457 A fizetésekhez rendszeresen 88-482 kila kétszerest különítettek el, nem túl jelentős mennyiségű búzát 1734-ig, utána pedig minden esztendőben több 100 kilát 480 kilás határig, továbbá 0,5-623,5 kila rozst nem minden évben, 23 kilánál kevesebb árpát néhány esztendőben és évi 30-345 kila zabot. 458 A kétszeresből mindössze néhány évben jegyeztek le 27 kila alatti veszteséget, kivéve az 1725. esztendőt, amikor ez megközelítette a 228 kilát. Ugyanígy a búzaveszteség is az 1725-ös évi 95 kilát nem számítva jóval 35 kila, míg a rozsnál minden évben 67 kila alatt mozgott, de a rozs esetében is 1725-ben 850,67 kilányira emelkedett. Az egyébként 60 kila veszteséget sem elérő zabból 1725-ben 312 kila veszett el, de árpából csak néhány évben kellett 38 kila alatti kárt elkönyvelni. 175
