Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

V. Kereskedelem - V. 2. Az uradalmi kereskedelem - V. 2. d. Az uradalom piacai

Az uradalom területén kívülről is érkeztek nagy számmal olyan ipari termékek, amelyeket a birtok határain belül is készítettek, ezek közé elsősorban faipari termékek tartoztak (léc, zsindely, szekér, juhsajt tárolására szolgáló edény, ládikó), ám ökörre való igát, ekét is vásároltak. A beszerzési helyek Divény mezővárostól nem nagy távolságra helyezkedtek el, ezek mondhatóak el a Nógrád vármegyei Gácsról, Uhorszkáról, de a vármegyével határos Zólyom és Gömör vármegyékben elterülő Besztercebányáról, Breznóbányáról, Rimaszombatról, Gyetváról és a véglesi erdőről is. Akadt azonban olyan áru, amit a birtok területén nem állítottak elő. Az épületekhez, felszerelésekhez szükséges vasat az uradalom olykor a divényi zsidó kereskedőtől vagy a losonci vásáron is megkaphatta, mégis gyakran fuvaroztak vasat a szomszédos vármegyék településeiről, például Csetnekről, Gyetváról, Rimaszombatról, Ratkóról és Szlaboskáról. A rézből és vasból készült felszerelésekért ugyancsak Zólyom és Gömör vármegyékbe, pontosabban a Divényhez viszonylag közeli Besztercebányára, Rimaszombatra, Csetnekre, Gyetvára mentek, ahol enyvet, festéket, gyógyszert is beszerezhettek. Igen kivételesnek számított azonban, hogy a távoli Pozsonyban vettek fűrészt, talán erre azért kerülhetett sor, mert kihasználhatták azt a lehetőséget, hogy az ott időző földesurat látogatták meg valamilyen más ügy elintézése végett. A Zólyom vármegyei Lipcséből továbbá papírt, a váci vásárból pedig lószerszámot hozattak.

439 ban az uradalom tilalmas erdeiben való vadászáshoz a vadásznak. Az uradalom központjában lakó pintértől 1719-ben különféle eszközök kerültek a juhászkunyhóhoz, a ser- és a pálinkafőzőházhoz, 1723-ban bornak való edények a serfőzőházhoz, a majorházhoz és a juhászkunyhóhoz. Divényhutta műhelyéből 1687-ben 6 üvegablakot szállítottak a divényi kocsmához, 1731-ben ismét ablakokat a fűrészi kocsmába, sőt 1733ban az illési és a fűrészi kocsmába is, továbbá 1734-ben nem ismert helyre 100 üvegablakot. Szinóbánya volt a beszerzési helye 1728-ban a serfőzéshez szükséges 34 csebres edénynek, Losonc 1714-ben 1 asztalnak, 1716-ban a majorba kerülő láncnak, 1723-ban 1 lopónak, 1725-ben kötélnek, 1727-1728 folyamán 2 ekének, 1730-ban ökörre való igának, ekének, sínvasnak, 1734-ben 2 ekének, 1735-ben 4 ekének, valamint 1738-ban 2 ekének. 439 Az uradalom területére kívülről is érkeztek nagy számmal ipari termékek. Besztercebányáról hozták 1689-ben a kotmanlehotai malomhoz szükséges léceket, a rézhámorból a juhászoknak 1692-ben az 1,25 akós rézfazekat, 1703-ban különféle portékákat, 1711-ben a pálinkafőzéshez ércüstöt, 1714-ben 1 font enyvet, fekete festéket a kastély falának díszítéséhez, 1718-ban a besztercebányai kohóból pálinkafőzéshez 2 pár csövet, 1722-ben 1 üstöt, 1725-ben 1 fából készült eszközt a bádogüst kiöntéséhez. Besztercebányán 1726-ban rézüstök javítása mellett újakat is vettek, majd 1730-ban ökörre igát, ekét, sínvasat, 1738-ban a kohóból 2 pálinkafőzőüstöt, 1743-ban 2 szekeret is vásároltak. A rimaszombati vásárról vittek egy divényi épület kapujához, pincéjéhez 1713-ban 2 pléhlemezt, 4 zsindelyt, 1714-ben 3 bádoglemezt a kastély kútjára, még ebben az esztendőben a majorba 1 új kocsiláncot, 1 ekét ekevassal, boronára való szegeket, 1726-ban ekét, s 2 hosszú vasat az ekéhez. Breznóbányán a földesúr számára 1721-ben 20 juhsajt tárolására szolgáló edényért adtak ki pénzt. A gácsi asztalos 1714ben az uradalom levéltára számára egy ladikot készített. A Zólyom vármegyei véglesi erdőből 1728-ban 12 000 zsindelyt fuvaroztak a vámosfalvi, dobrocsi épületekhez, a Nógrád vármegyei Uhorszkáról pedig 1719-ben ökörre való igát, Csetnekről 1743-ban 166