Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

V. Kereskedelem - V. 2. Az uradalmi kereskedelem - V. 2. b. Az uradalmi beszerzés

szőlővesszők beszerzéséről csupán 1735-ben gondoskodtak, s a körte, kendermag sem okozott nagyobb kiadásokat. A majorság állatállományának gyógyítására 1713-tól orvosságot is vásároltak, de a gyógyszerek ára minden évben jelentéktelen maradt. A gyógyszereket a juhász és a majoros főként a juhok, 1725-től a sertések és 1729-ben a borjak számára vette, míg 1719-ben gilisztakór ellen, 1722-ben pedig a kutyák által terjesztett veszettség ellen. A felszerelésre, épületre és vasra gyakran 100 forint alatti vagy néhány 100 forintnyi összeget költöttek, kivétel ez alól az 1745-ös, 1762-es, 1786-1787-es évek, hiszen ekkor közel 1000 forintot, illetve az 1766-os év, amikor 2000 forintnál is többet áldoztak az épületekre, felszerelésekre és vasra. Az erre a célra felhasznált pénzek csak igen nehezen bonthatóak szét 1743-ig, azt követően pedig egyáltalán nem. Mindenesetre a vas vásárlására adott összegeket sokkal kisebbeknek tarthatjuk a felszerelésekre fordított összegeknél, bár az uradalom gazdasági életében a felszerelésekre költött pénz sem jelentett komoly kiadást, hiszen csak néhány esztendőben haladta meg az 50 forintos határt. A vásárolt felszerelések között különféle tárgyak lehettek 1743-ig, például fejszék, balták, fűrészek, lószerszámok, ökörre való felszerelések, szekerek és azok tartozékai, juhászati felszerelések, földművelő eszközök, halászhálók, malomhoz tartozó felszerelések, kútfelszerelések, a szeszes italok készítésével és tárolásával kapcsolatos felszerelések, bútorok, fegyverek, íróeszközök, valamint a világításhoz szükséges gyertyák és mécsek mutathatóak ki. A földesúr számára néhány évben némi felszerelést is beszereztek pár forintért, például edényeket a breznói juhsajt szállításához, hasonló célból két madárkalitkát, lenvásznat a kalitka letakarásához, két élő őz és vaddisznók szállítását szolgáló ketreceket, kosarakat lenvászontakarókkal, másfelől a földesúri konyhára fazekakat, tálakat, két darab háromlábat, valamint festett, aranyozott edényeket, s a kastély fából készült bútorainak javításához enyvet, illetve 1687-ben a rabok számára vasláncot, bilincseket is. Az épületekre szánt változó nagyságú éves kiadások között munkadíj is található, nem csupán az építőanyagok ára, mégis 1743-ig ezek a kiadások csak ritkán voltak néhány 100 forintosak, egyébként pedig gyakorta meg sem közelítették a 100 forintos határt. A Nógrád vármegyei birtokától távol élő földesurak kastélyára jóformán alig költöttek néhány forintot, jelentősebb kiadásoknak csupán 1694-ben a 200 forintnyi, 1734-ben pedig az alig 75 forintot kitevő összegek számítottak. Az építőanyagokat tekintve az uradalom szükségletére vásárolni kellett különféle szegeket (léc-, zsindely- és gerendaszeget), vasat, zsindelyt, léceket, zsúpszalmát a tetőre, ablaküvegeket, zárakat, enyvet, pléhlemezeket, követ, téglát és meszet. A kastélyhoz viszont bádoglapokat, pléhlemezeket szereztek be, valamint léc- és más szegeket, ablakokhoz ólmot, ablaküveget, vasat, kőszikla töréséhez puskaport, zsindelyt, enyvet, fekete festéket a kastély falának díszítéséhez, illetve meszet. Az uradalom ellátta a földesúr vendégeit és az uradalom területén éppen átvonuló hadakat, ezen felül pedig a földesúri reprezentálás is nyomon követhető 162