Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

I. A Zichy földesurak és a divényi uradalom

mára, ám az uradalom valójában átmenetileg többször is kikerült a Zichy család kezeléséből.

11 A Rákóczi-szabadságharc idején Zichy I. Károly megmaradt a császár hűségén, így a divényi uradalom a kuruc állam kincstárának kezelésébe került, bár a korábbi tiszttartó, a Rákóczi táborába állt Feja János „

inspector"-i minőségben az uradalmat tovább igazgathatta Kajali Pál, a kincstári birtokok tiszttartójának felügyelete alatt.

12 Az 1742-1746 között senior Zichy I. Imre az uradalmat bérlőnek engedte át, de megfelelő forrás hiányában nem ismert a bérlő személye és a bérlet időtartama. Zichy I. Ferenc győri püspök idején pedig a Nógrád vármegyei birtok majdnem egy évtizedre zárgondnokság alá került.

13 Zichy I. Ferenc és testvére, Miklós ugyanis hatalmas, 186 605-201 333 forintos adósságot örökölt apjuktól, Pétertől, amelyet a két fivér hozzávetőleg fele-fele arányban vállalt magára. A divényi seniorra háramlott azonban elődje, Zichy I. Károly 20 000 forintos tartozása is.

14 Mindemellett a győri püspök donátori tevékenységének rendelte alá a győri egyházmegye aliódiumát, „Sőt, minthogy magabúi a Papi jószág annyit nem gyümölcsözhetett, ősei nagy birtokának a hasznát is teljességgel annak javulására költötte".

15 A nagyléptékű mecénási tevékenység finanszírozására jelentős pénzre volt szükség, hiszen sok egyházi, oktatási, karitatív épületet emeltetett, ami miatt hiteleket is felvett, tartozásai 1750-re meghaladták a 464 387 forintot. Már az előző évben a püspök „rósz akaróimnak mindenfelöl ellenem való fel zendüléseket tapasztalván" segítséget kért a nádortól. A divényi uradalmat Mária Terézia zárgondnokság alá vonta 1750. január 23-án, kibérléséért pedig harcba szállt - a hajdani Balassa-birtokért, a divényi uradalomért a Zichyekkel perben álló - Balassa Pál is, és annak ellenére, hogy a nádor szerint is „igen veszedelmes lett volna ő Ex[ce]ll[enüá]jának kezéhez botsátani a jószágot", mégis Balassa Pál lett a zárgondnokság alatt lévő uradalom bérlője. A Balassaféle bérlet 1750. november 20-tól kezdődött, s a bérlőnek évi 16 000 forintot kellett két részletben fizetnie.

16 A győri püspök 1754 márciusában levelet írt Zichy Jánosnak, amelyben kérte, hogy fizesse ki a hozzávetőleg 53 000 forintos adósságát, amelyből a divényi uradalomra esett 20 000 forintnyi tartozás. A hiteltörlesztésért cserébe a püspök ígéretet tett, hogy évente összesen 26 000 forintot fizet vissza, ebből 16 000 forintot a divényi jószágból, illetve a törlesztés előtti halála esetén az adósság a divényi uradalomra száll, és azt nem a soron következő senior, Zichy Miklós, hanem János kapja meg. A palotai uradalomban tartózkodó Zichy János inkább azt kérte a püspöktől, hogy az adósság átvállalásáért a divényi uradalmat adja ii Kállay, 1979. 70. 12 MOL A Rákóczi-szabadságharc levéltára G. 16.

1. 2. d. 311. o. 13 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 278. Zichy Ferenc győri püspök zárgondnoksága és hagyatéka 1750-1783. 14 Bakács, 1965. 53-57. !5 Erdélyi, 1783. 20-26. 16 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 278. Zichy Ferenc győri püspök zárgondnoksága és hagyatéka 1750-1783.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 185. et F. Balassa Pál zálogosítása 1750-1757.100-101.; Bakács, 1965. 58. 15